Közel 30 százalékra emelkedett az éves infláció Egyiptom városaiban

A maginfláció 31,95 százalékra szökött fel a májusi 30,57 százalékról. Havi összehasonlításban 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, lassult az ütem a májusban mért 1,5 százalékhoz képest. A kormány a múlt héten 42 százalékkal emelte az elektromos energia lakossági árát, egy héttel korábban, június végén pedig nagyjából duplájára vitték fel az üzemanyagárakat, amivel teljesítették a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 12 milliárd dolláros hitelmegállapodás egyik feltételét. A gyorsuló inflációval szembesülve a központi bank a múlt héten 200 bázisponttal, 18,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, miközben elemzők tartást vártak. Előzőleg, a májusi kamatdöntő ülésen ugyancsak 2 százalékpontost emelést hajtott végre a jegybank. A cél az, hogy az év végére 13 százalékra mérsékeljék a pénzromlás ütemét. Az IMF-fel kötött alku részeként a központi bank tavaly novemberben 48 százalékkal leértékelte a nemzeti fizetőeszközt, az egyiptomi fontot, és áttért az árfolyam lebegtetésének politikájára. A kormány ambiciózus reformprogramot fogadott el tavaly, hogy újjáélessze a gazdaságot. Az IMF-fel kötött, a költségvetési deficit lefaragását, a gazdasági növekedés felgyorsítását és a devizapiaci helyzet javítását célzó hároméves megállapodás részeként a kairói vezetés vállalta egyebek között, hogy csökkenti a szubvenciókat, emeli az adókat és lazítja a tőkemozgás fölötti ellenőrzést. A valutaalap tavaly novemberben első részletként 2,75 milliárd dollár azonnali átutalását engedélyezte, a következő, 1,25 milliárd dolláros részletet heteken belül megkaphatja Kairó. A megszorítások azonban súlyos politikai kockázatokat jelentenek Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöknek, akinek társadalmi támogatottságát kikezdte a vágtató infláció és a két lakatlan vörös-tengeri sziget Szaúd-Arábiának való átadásáról júniusban kötött megállapodás.