Nálunk centralizált leginkább a rendszer
2014-hez képest három helyet esett vissza Magyarország, egyben 54 pont helyett 51-et kapott a vizsgálat során – közölte Martin József Péter.
A felmérés szerint Magyarország rendelkezik a leginkább centralizált gazdasági és politikai rendszerrel az Európai Unióban, a bíróságokon kívül minden állami intézmény inkább a kormány és nem a társadalom érdekeit képviseli – közölte az ügyvezető igazgató.
A korrupciós rangsort üzletemberek és szakértők, továbbá 11 intézmény 12 háttérkutatása alapján állították össze a TI berlini központjában. Az országokat 0 és 100 pont között értékelték; minél alacsonyabb pontszámot kap egy-egy állam annál korruptabbnak minősíthető.
Ennek alapján a leginkább korrupciómentes országok sorrendben: Dánia (91pont), Finnország (90), Svédország (89), Új-Zéland (88), Hollandia (87) és Norvégia (87). A leginkább korrupt államok Szomália (8) és Észak-Korea (8). Afganisztán 11, Szudán 12, Dél-Szudán és Angola 15-15 pontot kaptak.
Magyarországot Szaúd-Arábia előzi meg 52 ponttal, míg Bahrein, Horvátország és Szlovákia ugyancsak 51 pontot kapott. Ezeket az államokat Kuvait (49) és Kuba követi (47).
A régióban Észtország vezet
Hangsúlyozta, hogy Magyarország hosszú évek óta lejtmenetben van a listán. Amíg a kétezres évek elején az évente ismétlődő jelentés alapján a régióban csupán Észtország volt kevésbé korrupt, ma már az alsó negyedben helyezkedik el az ország. Az Európai Unióban csak Bulgária, Görögország, Olaszország és Románia kapott rosszabb minősítést Magyarországnál.
A régióban Észtország bizonyult a legkevésbé korruptnak (70). Sorrendben Lengyelország (62), Litvánia (61), Szlovénia (60), Csehország (56), Lettország (55) követi. Úgy vélekedett, hogy a korrupciós szint szorosan összefügg egy-egy ország versenyképességével.
A közpénzeket illetéktelenek használják
A Világgazdasági fórum éves jelentései szerint, 2001-ben Magyarország a 28. legversenyképesebb állam volt a világon, 2015-re visszaesett a 63. helyre. 2006 óta még a régiós átlagtól is egyre inkább elmarad az ország – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
A továbbiakban a jelentés megállapítja – folytatta Martin József Péter -, hogy Magyarországon rendszerszintű és sokszor legalizálttá vált a korrupció, vagyis olyan jogszabályok születnek, amelyek jogszerűvé teszik a korrupciót.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ez azt jelenti, hogy a közpénzeket sokszor illetéktelenül használják fel, és a közbeszerzések elnyerését sokkal inkább az adott vállalkozás kormányzattal kialakított viszonya határozza meg, mint a piaci helyzete – tette hozzá.
Ez visszafogja a gazdaságot, hiszen a cégek elsősorban nem a fejlesztésekben, hanem a kormánnyal ápolt jó viszony kialakításában érdekeltek. Mindennek következménye a befektetések csökkenése, a gazdasági növekedés pedig kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető – mondta.
Volt, amit nem vizsgáltak
Martin József Péter az egyetlen pozitívumként az úgynevezett utcai, vagyis rendőrök, hivatali ügyintézők, vámosok által elkövetett korrupciós cselekmények csökkenését említette, illetve, hogy a pénztárgépek online bekötése fehérítette a gazdaságot.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról szólt, hogy eközben az állam által „foglyul ejtett” intézmények, mint a rendőrség és az ügyészség, folyamatosan a korrupció csökkenéséről számolnak be.
Ugyanakkor például szóba sem kerül annak vizsgálata, hogy Paks 2 kapcsán 10-12 milliárd eurónyi közpénzt kíván elkölteni az állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forinttal támogat alapítványokat – mondta.
Szintén nem vizsgálja senki, hogy található-e összefüggés az egyes vállalatok által juttatott sporttámogatások és az adott cég közbeszerzési sikerei között. A takarékszövetkezeti szektor, a dohánykereskedelem átalakítása, a termőföld és a kaszinóügy a példái a legalizált korrupciónak – mondta Ligeti Miklós.
