Az amerikai WTI olaj árfolyama tegnap közel 64 dolláron zárt, de a mai kereskedés alatt ismét a 62-63 dolláros árfolyamsávba tért vissza a jegyzés. A Brent olaj is kismértékben erősödött tegnap, azonban mára újból célkeresztbe került a 65 dolláros árfolyamszint – írják a Quaestor elemzői.
Folytatódik az esés
Újbóli bejelentések nyomták lejjebb a fekete arany jegyzését. Irán ismételten rendkívüli gyűlés összehívását szorgalmazta az OPEC részéről a tegnapi dubaji konferencián. Az OPEC leghamarabb június 5-én ül össze Bécsben, de ha az olaj ára tovább zuhan, akár menetrenden kívüli ülésre is sor kerülhet már a jövő év elején. Az ország energiaügyi képviselője szerint a jelenlegi környezetben a Brent akár 40 dollárig is eshet, mely jelentős terhet jelent a közel-keleti állam számára. Az amerikai és európai szankciók miatt Irán elsősorban az ázsiai piacokra szállít nyersolajat, a hordónkénti kitermelés költsége pedig jóval 100 dollár felett van.
Nem csak Irán szenvedhet el jelentős veszteségeket. Az OPEC tag Ecuador a jövő évi költségvetését akár 1,5 milliárd dollárral is visszavághatja. A dél-amerikai ország bevételeinek mintegy egyharmadát teszi ki az olajból származó jövedelem. A kieső bevételeket adóreformokkal kompenzálná a kormány. Ecuador mellett Venezuela is pénzügyi nehézségekkel küzd az olajár csökkenése miatt. A kőolajexportáló országok szervezete (OPEC) láthatóan igen megosztott a beavatkozást illetően. A vezető tagokra, Szaúd-Arábiára, Kuvaitra és az Egyesült Arab Emirátusokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a teljes kitermelés csökkentése miatt, amely fordulót hozna az árfolyam mozgásában.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium szokásos havi jelentése szerint jövőre 62,75 dollár lehet a WTI olaj átlagos ára, míg novemberben 77,75 dollárral számoltak. A Brent olajra vonatkozó előrejelzésüket is második hónapja korrigálták lefelé, így a hordónkénti nyersolaj átlagosan 68,08 dolláron foroghat a korábbi 83,42 dollár helyett.
A januári szállítású WTI olaj árfolyama magyar idő szerint szerda délelőtt 62,7 dollár körül ingadozik hordónként. A szintén januári szállítású Brent olajjal 65,9 dolláron kereskednek.
Október óta nem látott magasságban az arany
A világpiaci hangulatot tegnap a görögországi politikai események, valamint a kínai fejlemények rontották. Görögországban a kormány váratlanul bejelentette, hogy két hónappal előrehozzák az elnökválasztás időpontját, hogy véget vessenek a hónapok óta tartó politikai bizonytalanságnak, ennek hatására a görög tőzsde több mint 10%-ot zuhant tegnap, de a rossz hangulat átragadt a világ többi részére is. Kínában is pánikszerű hangulat alakult ki tegnap, miután az ázsiai országban szigorították a hitelezési feltételeket, aminek hatására öt éve nem látott napi zuhanással zárt a kínai részvényindex. A kockázatosabb részvények helyett a befektetők a biztosabbnak vélt eszközök felé fordultak, az arany árfolyama így a tegnapi nap folyamán 1 230 dollár fölé emelkedett unciánként.
Az elmúlt időszakban napvilágot látott jó amerikai makroadatok is az arany iránti kereslet csökkenését váltották ki. Erősödtek a piacon azok a spekulációk, melyek szerint a Fed hamarosan megemelheti a jelenleg rekord alacsonyan lévő alapkamatot, ami lényegesen visszavetné a nemesfém iránti keresletet és erősítené a dollárt. Ezen a héten azonban többen is megnyugtatták a befektetőket a Fed részéről. Dennis Lockhart, az atlantai Fed elnöke azon a véleményen van, hogy a jegybanknak nem sürgős elhagynia a kommunikációjából a „jó ideig” kifejezést, ami az alapkamat jelenlegi szinten tartását illeti. Hasonló állásponton van John Williams, a San Francisco-i Fed elnöke is, aki szerint továbbra is helytálló ez a kifejezés. A beszédek gyengítettek a dollárt, amik olcsóbbá tették a dollárban jegyzett eszközöket a más devizákat használók számára.
A spot arany árfolyama tegnap 1 200 dollár körül kezdte meg a kereskedést, a nap végére azonban 1 230 dollár fölé emelkedett, és magyar idő szerint szerda délelőtt is ekörül mozog.
