Az amerikai elnökválasztáson a várakozásokkal szemben végül Donald Trump lett a befutó. Mely szektorok lehetnek a győztesei ennek a váratlan győzelemnek?
2017 számos, ismeretlen kimenetelű kockázati faktort tartogat a részvénypiacok számára. Idén három olyan esemény is volt, amely alapjaiban változtatta meg az eddigi paradigmákat. Júniusban nem vártuk, de bekövetkezett a Brexit. Novemberben kiderült, hogy a várakozásokkal szemben nem Hillary Clinton, hanem Donald Trump veheti át az Egyesült Államok vezetését. A decemberi olasz alkotmányos népszavazástól is hasonló negatív tendenciákat várhatunk. Ez a három esemény alapvetően változtatja meg mind a gazdaságról, mind a politikáról alkotott elképzeléseket az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is.
Miután a Trump-adminisztráció 2017 januárjában lép hivatalba, ezért egyelőre a választási kampány és az azt követő időszak kijelentéseire lehet csak támaszkodni, de a piaci reakciók beszédesek. Ennek alapján Trumpék számára a legfontosabb az amerikai beruházások élénkítése, illetve a gazdasági növekedés gyorsítása fiskális lazításon keresztül, az adóterhek enyhítése és a nyersanyagipar támogatása.
Ha ezt figyelembe vesszük, akkor nem meglepő, hogy mely szektorok indultak emelkedésnek az elmúlt napokban a részvénypiacon. Arra számítok, hogy év végéig hasonló tendenciát látunk majd a nyersanyag- és alapanyaggyártóknál, a bányászatot kiszolgáló iparágaknál, az olajipari vállalatok, a gyógyszergyártók és a pénzügyi vállalatok esetében.
Melyik volt számodra meglepetés?
A gyógyszergyártók és a pénzügyi cégek esetében borítékolható volt a pozitív reakció, hiszen sok szállal kötődnek a megválasztott elnökhöz. Az alapanyaggyártók emelkedése és a fiskális lazítás mértéke volt meglepetés. Úgy tűnik, Trump a legjobb roosvelti hagyományokkal próbálkozik. Meglátjuk, hogyan sikerül és milyen reálgazdasági folyamatokat generál. Az infláció emelkedhet, kamatot kell majd emelni, így lehet, hogy jól jövünk ki belőle. A piac legalábbis ezzel nyugtatja magát, és ez lehet az oka az elmúlt napokban látott ralinak.
Janet Yellen, a Fed elnöke múlt héten nyilatkozott először a választások óta, és utalást tett a kamatemelésre. Mire számíthatunk a jövőben?
November 18-án a határidős árazások alapján 96 százalékon állt a decemberi 25 bázispontos kamatemelés esélye, ilyen magasan idén még nem volt ez a várakozás. Persze a lelkesedést mindig hűtik a jegybank részéről, így előfordulhat, hogy nem lépnek. Én arra számítok, hogy decemberben meglesz a ciklus második kamatemelése, 2017-ben pedig a korábban elvártnál agresszívabb mértékben – akár három alkalommal – szigoríthatnak, hiszen ez felel meg a beígért fiskális lazításnak.
Hogyan alkalmazkodhat az Európai Központi Bank (EKB) ehhez a szituációhoz?
Nehéz az EKB helyzete, hiszen a világ legnagyobb jegybankjához képest ellenkező irányba kell mennie. Mario Draghi múlt pénteki nyilatkozatában elmondta, hogy továbbra is jelentős bizonytalanságok állnak fenn az eurózóna kilátásait tekintve. Ugyan javul a GDP, a foglalkoztatás növekedése, de az infláció még elmarad a várt szinttől.
Még egy fontos dologra rávilágított az EKB elnöke, miszerint nem tesz jót a gazdaságnak, ha folyamatosan lélegeztető gépen tartjuk. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az euróövezet gazdasága erre a laza monetáris politikára támaszkodik.
Az amerikai kamatpálya ismeretében december 8-án tudhatunk meg több információt az EKB lépéseiről. Akkor az eszközvásárlási programról kell nyilatkozniuk, hiszen az 2017 márciusában kifut.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Szükséges lenne a meghosszabbítása?
Az eurózóna gazdasági érdeke a hosszabbítás. A gyengülő euró gazdasági szempontból mindenképpen jót tesz, hiszen az infláció generálása mellett a versenyképességet is növeli az export tekintetében. Ugyanakkor lehetséges, hogy az eurózónán belüli integrációs folyamatok problémái miatt nem lesz egyetértés az EKB-nál. Azt gondolom, hogy szükséges lenne a meghosszabbítás, de lehet, hogy nem történik meg. Az EKB ülése az olasz népszavazás után lesz, amely biztosan árnyalja a képet.
Mindenképpen kapcsoljuk be a biztonsági öveket, mert a következő húsz napban nagyon komoly fordulatokra számíthatunk, mind részvény-, mind kötvény-, mind forintpiacon.
A devizapiacokon is izgalmas időszakot látunk. A dollár erősödött a napokban, de meddig van tér előtte?
Az őszi előrejelzésünk 1,05-ös szint volt középtávon, de hosszabb távon már a paritás megközelítése is lehetséges. Mindez, már 1,05-ös árfolyamnál 313-315 forintos euró árfolyam mellett 300 forint feletti dollárt jelentene. Ennél a szintnél már az EKB-nak is lesz beleszólása a folyamatba, verbális intervenciót várhatunk, mert a deviza stabilitása fontos. Emellett a gyenge euró több vállalatnak is komoly veszteséget okoz.
Mely devizák lehetnek a vesztesei egy erős dollárnak?
Péntek reggel a maláj jegybank már interveniált devizapiacán. Hasonlóan nehéz helyzetben van a dél-afrikai rand és a török líra is. A török központi bank róka fogta csuka helyzetben van, mivel a gyengülő líra kamatemelésre késztetné a döntéshozókat, de az erdogani politika kamatcsökkentést szeretne. A politika és a jegybank ellentétes érdekek mentén mozog, ez látszik is a líra árfolyamán. A török deviza az egyik legérzékenyebb carry eszköz a magas kamattartalma miatt. A líra reagált először az amerikai kamatemelési hírekre és a trumpi győzelemre, és Európában a legnagyobb gyengülést mutatta.
Azok a devizák reagálnak hevesen a dollár erősödésére, ahol politikai bizonytalanság van, vagy gazdasági illetve geopolitikai szempontból kötődnek a trumpi változásokhoz, például a mexikói peso és a délkelet-ázsiai devizák.
A közép-európai devizák hogyan reagáltak? Milyen teljesítmény jöhet a forinttól?
Jól tartották magukat, az első időszakban egyáltalán nem mutattak gyengülést a dollárral szemben, csak a második hullámban, amikor elkezdték adni a feltörekvő devizákat. Ez a zloty és a forint esetében is így volt. Ezért 313-315-ös forintárfolyamra számítok az euróval szemben.
Az olaj piacán is izgalmas időszak várható a trumpi politika és az OPEC kitermelés-csökkentési ígéretei miatt. Mire érdemes itt figyelni?
A trumpi politikai támogatás további túlkínálatot eredményez a piacon, ami az egyensúlyi pontot kereső olaj számára nehéz kérdés. Bármilyen megállapodás születik Algírban, az már nem biztos, hogy befolyásolja a piacot, mivel a szereplők már a következő lépésre figyelnek. Az a fő kérdés, hogy csoportszinten hány hordóval csökkenthetik a kitermelést. A 750 ezer hordós konszenzus valószínűleg kevés lesz, hiszen a csoporton kívüli szereplők csak arra várnak, hogy az OPEC korlátozza magát.
November végén az olaj árfolyama 40 dollár környéki szinteken várhatja a csúcstalálkozót. Az OPEC kommunikációja egy rövid távú ralit hozhat 50 dollárig, de hosszú távú reményeket nem szabad dédelgetni 50 dollár feletti árakat illetően. 2016-ban 39-52 dolláros kereskedés sávra számíthatunk.
A harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon végéhez érünk lassan, itthon minden blue chip jelentett már. Hogyan értékelhető a teljesítményük?
Mindegyik vezető részvény felülteljesített az előzetes várakozásokhoz képest. Pedig a várakozások nem voltak alacsonyak, hiszen az elemzők számoltak a gazdasági növekedéssel és a szabályozói változásokkal. A hazai részvényeknek igazából ez volt az első békeévük.
A Richter friss célára 6285 forint felhalmozás mellett, a Magyar Telekom esetében vételi ajánlás mellett 531 forintos a célár.
Mi várható a következő negyedévben?
A Richter esetében a hagyományosan kisebb teljesítményt hozó negyedik negyedév nem lesz kimagasló a gyenge rubel miatt, de az éves várakozásokat teljesítheti a gyógyszercég.
A Magyar Telekom nagyon optimistán néz az év vége elé, felemelték a bevételi és az EBIDTA-várakozásukat is, de osztalékemelésre valószínűleg nem kerül sor.
Az OTP-nél egy egyszeri tétel homályosíthatja el az egyébként kiváló 2016-os teljesítményt, ez a román bankadóval kapcsolatos, amelynek a mértéke még nem ismert. A devizahiteles rendezésre már tavaly felkészült a bank, de most kiderült, hogy Romániában plusz terhekkel kell számolni.
A Molnál a finomítói marzsok tovább szűkülnek, az olajárból sem jön plusz bevétel, viszont erősödik a cég harmadik ága, a kiskereskedelem és a feldolgozott termékek értékesítése. Erre érdemes figyelni, mert a Mol profi módon váltott stratégiát. Ahogy elkezdett esni az olaj ára 100 dollárról, a finomítói teljesítményre fókuszált. Aztán a finomítói üzletág gyengélkedésével most a kiskereskedelemre helyezték a hangsúlyt, és ennek köszönhetően kiegyensúlyozott teljesítményt mutat.
A társasági adó várható csökkentése milyen hatással lehet a vezető részvényekre?
Mostanáig a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék volt, az 500 millió forintot meghaladó része után 19 százalék a társasági adó. A hírek alapján jelentős kedvezményekről lehet szó, amelyek javítják az ország versenyképességét és tőkevonzó képességét. Azonban még nem ismert, hogy milyen pluszterheket (minimálbér-emelés) kell ezért a tőzsdei és más nagyvállalatoknak felvállalniuk.
Az is kérdés, hogy ezek után, hogy áll a kormány a szektoriális adók kivezetéséhez és hogyan értelmezi majd az EBRD-vel kapcsolatos megállapodást a bankadó csökkentéséről. Szintén tompítja a hatást, hogy a korábbi években több tőzsdei társaság is jelentős adókedvezményekben részesült, illetve sok tételt szembeállítottak adófizetési kötelezettségükkel. Azonban indirekt módon is támogatja majd a tőzsdei cégeket az intézkedés: a GDP és a fogyasztás növekedésével a bevételi oldal is növekedhet ezeknél a vállalatoknál. A bizonytalanságok miatt azonban részvényenkénti hatást még nem érdemes számolni.
Az amerikai vállalatok is felülteljesített ebben a gyorsjelentési szezonban az előzetes várakozásokhoz képest. Milyen lehet a jövőbeli teljesítmény?
Az a lendület, amelyet a Fed szeptemberben és októberben várt a vállalati profitokban, két-három hónapos késéssel, a negyedik negyedévben jöhet el. De most nagyobb lesz a különbség a nyertesek és a vesztesek között.
Várható Mikulás-rali?
A Mikulás most Trump formájában jelentkezett, egy előrehozott ralit látunk, így már csak kisebb emelkedés jöhet. Most ajánlott az óvatosság, hiszen sok a bizonytalansági tényező: lesz egy OPEC-találkozó, olasz alkotmányos szavazás, egy EKB-ülés és egy Fed kamatdöntés a következő 30 napban.
Az elmúlt időszak nyereségeit érdemes realizálni, a középtávú pozíciók helyett pedig rövidtávon érdemes gondolkodni.
A hazai részvénypiacon jöhetnek meglepetések, segíthetnek a fiskális intézkedések. A múlt héten bejelentett váratlan adócsökkentés például felfelé hajtotta az árfolyamokat. De azt látni kell, hogy a BUX már az európai trendeket követi, és az idei teljesítménye így is nagyon erős. A négy nagy részvény utolsó negyedéves teljesítményét pedig jövőre tudjuk meg. Decemberben azonban még érkezhet vételi erő a külföldi befektetők részéről.
A mozgalmas év vége után milyen 2017-es év vár ránk?
Az Egyesült Államok gazdaságpolitikáját még ezután fogják meghatározni, januárban arra figyelhetünk, hogy Trump hogyan alakítja a kül- és belpolitikát. Európában elsősorban a választások kerülnek fókuszba, Németországban és Franciaországban is elnökválasztást tartanak. Márciusra várható az Európai Unió 50. cikkelyének hatályba lépése, amelynek következtében Nagy-Britannia 2019 elején léphet ki a közösségből.
Mely szektorok lehetnek vonzóak?
Az Egyesült Államokban a politika hullámain utazhatunk majd, az éppen aktuális intézkedéscsomagnak megfelelő szektorokat fogják felkapni. Az EU-ban a gazdasági növekedés fellendülése miatt két terület lehet vonzó a befektetőknek. Egyrészt azok a vállalatok, amelyek az euró gyengüléséből profitálnak, másrészt pedig a belső fogyasztás fellendülésére apelláló cégek lehetnek jó befektetések.
Sok azonban a bizonytalansági tényező, piaci korrekció is jöhet 2017-ben, amelyen a gondos részvényszelekció segítheti át a kisbefektetőket.
