Már tárgyalta a kormány
Sturgeon, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a skót kabinet rendkívüli ülése után bejelentette: haladéktalanul tárgyalásokat kezd Brüsszellel arról, hogy miként lehetne megőrizni Skócia helyét az Európai Unióban és hozzáférését az EU egységes piacához.
A brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók szűk többsége, nem egészen 52 százaléka országosan a kilépésre, Skóciában ugyanakkor 62 százalék a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon a skót kabinet szombati ülése után közölte: az EU-referendum eredménye nyomán „egyértelműen” ismét napirendre került a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás, és a kabinet szombaton hivatalosan döntött az ehhez szükséges törvény előkészítésének megkezdéséről.
Volt már népszavazás
Skóciában 2014-ben már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek. Szombati nyilatkozatában a skót miniszterelnök hangsúlyozta: a skót kormány szeretné biztosítani a Skóciában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárokat, hogy továbbra is szívesen látja őket. „Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy Skóciát választották otthonuknak” – tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is, hogy Skócia az üzleti szektornak változatlanul vonzó beruházási és tevékenységi helyszínt kínál. Nicola Sturgeon két napon belül másodszor tett egyértelmű utalást az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségére.
A miniszterelnök a csütörtöki brit EU-népszavazás pénteki eredményhirdetése után, a skót kormány edinburghi központjában felolvasott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Skócia lakosságának nagy többsége a bennmaradásra adta voksát. Felidézte: a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt választási programjában szerepelt, hogy a skót kormány fenntartja az újabb függetlenségi népszavazás jogát, ha Skóciát arra kényszerítik, hogy akarata ellenére távozzon az EU-ból. Ez a helyzet most előállt, ezért ismét napirendre került a függetlenségi népszavazás – mondta a skót kormányfő.
Ha a skót parlament úgy dönt, hogy az újabb függetlenségi referendum a skót EU-tagság megőrzésének legjobb vagy egyetlen lehetséges módja, akkor e népszavazást a brit kilépés feltételeiről tartandó tárgyalások két évben meghatározott időtartama alatt meg kell tartani.
Egyből lépett a biztos
A pénzügyi stabilitásért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos szombati közleményében tudatta, hogy rendkívül csalódott a referendum végeredménye miatt, de azt nem lehet meg nem történtté tenni.
„Azt akartam, hogy másképp végződjön a népszavazás, de a brit nép máshogyan döntött, így működik a demokrácia” – fogalmazott Hill, aki a brit Konzervatív Párt képviselőjeként korábban tagja volt a londoni parlament felső kamarájának, a Lordok Házának.
Szólt a főnökének
„Nem gondolom, hogy helyénvaló lenne, ha továbbra is brit uniós biztosként folytatnám, mintha mi sem történt volna. Ezért értesítettem Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét a lemondásomról” – közölte Hill, hozzátéve, hogy fontosnak tartja hivatala rendezett átadását, amelyre reményei szerint a következő hetekben sor kerülhet.
Jean-Claude Juncker sajnálatát fejezte ki a brit biztos döntése miatt, amelyet mindazonáltal elfogadott, és közölte, hogy Jonathan Hill portfólióját Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke veszi át.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kiválási folyamat lezárultáig Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. Londonnak ezért egészen a tényleges kilépésig jogában áll új tagot jelölnie a huszonnyolc tagú bizottságba, a portfóliók elosztása azonban a bizottsági elnök hatásköre, és a biztosok személyét az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Nagy-Britanniában csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos adatok szerint a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
