Az egész arról szól, hogy a befektető a devizára játszik – hangsúlyozta a CNBC-nek Nizam Idris, a Macquaire stratégája. A szakértő szerint jó példa erre Svájc esete. Ha ugyanis valaki tavaly év végén vásárolt svájci állampapírokat, akkor meg kell fizetnie a negatív rátát, de a frank azóta 30 százalékot erősödött, miután a svájci jegybank elengedte az euróval szembeni árfolyamküszöböt.
Svájci akció – felkészül Dánia?
A jegybank ezzel együtt 50 bázispontos vágással mínusz 0,75 százalékra csökkentette a kamatokat annak érdekében, hogy tompítsa az árfolyamrögzítés hatásait. Noha a svájci állampapírok több mint 70 százaléka negatív hozamtartományban található, a Nomura elemzői szerint a központi bank tovább csökkentheti – akár 50 bázisponttal – az alapkamatot.
A svájci lépés kapcsán több szakértő is felvetette, hogy esetleg Dánia is hasonló akcióra készülhet, ahol a jegybank szintén az euróhoz kötött fizetőeszközzel operál. A dán központi bank egyébként már negatív tartományba csökkentette a kamatokat, hogy ellensúlyozza a gyengülő euróból fakadó nyomást – írja a hírportál.
Töretlen japán vásárlás
Mindemellett egyes német és japán állampapírok is negatív hozamokkal futnak, és az elemzők többsége nem számít sem az euró, sem a jen felértékelődésére a közeljövőben, ami elsősorban az eszközárak esésétől, illetve a deflációtól való félelemnek tudható be. Ebben az esetben inkább arról van szó, hogy a befektető biztosan vissza akarja kapni a pénzét – jegyzi meg Idris.
A jegybankok mennyiségi lazításai (QE) szintén hatással vannak az állampapírok iránti keresletre. Japánban például amellett, hogy a Bank of Japan hatalmas mennyiségben vásárol kötvényeket, a befektetők nagy számban tértek vissza a piacra, és egyértelműen a vevők dominálnak – mondja Ueno Yasunari, a Mizuho Securities vezető közgazdásza.
Mindeközben a rövid lejáratú (3 évnél rövidebb) japán papírok tavaly negatív tartományba süllyedtek, és januárban az 5 éves hozamok is többször megközelítették a nullás hozamszintet.
Időskor és megtakarítás
Az elöregedő társadalom szintén szerepet játszhat abban, hogy a befektetők akkor is bevásárolnak a kötvényekből, amikor annak látszólag nincs sok értelme. Amikor ugyanis a közelgő időskor a kérdés, az alacsony kamatok nehezen tudják rávenni a háztartásokat, hogy a rövidtávú fogyasztást helyezzék előtérbe – teszi hozzá Steven Englander, a Citigroup stratégája. Megcéloznak egy jövedelmi szintet, amelyet a megtakarításaiktól remélnek, és minél alacsonyabbak a hozamok, annál többet vásárolnak, hogy az így minél hosszabb távon biztosítsa megélhetésüket.
Mindenesetre jelentős kockázatot rejt magában, ha egy befektető arra fogad, hogy a deflációs környezet tovább romlik a jövőben. Chris Rupkey, a MUFG Union Bank vezető közgazdásza példaként említi Európát, ahol – meglátása szerint – az alacsony olajár okozza elsősorban a deflációt. Ha pedig az olaj ára emelkedésnek indul, a defláció egy csapásra el is tűnhet – teszi hozzá.
