Az eurózóna bankjai 1750 milliárd euró értékben birtokolnak állampapírokat, ez a teljes eszközállomány 5,7 százaléka, 2006 óta a legnagyobb arány az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint.
Van ok az aggodalomra
Az átlag persze jelentős eltéréseket takar: Spanyolországban és Olaszországban megközelíti a 10 százalékot, ami meredek növekedést jelent. 2008 végén a spanyol bankok eszközei között még kevesebb mint 3 százalék volt az állampapír, az olaszokéban 4,6 százalék. Előbbiek jelenleg nagyjából 300 milliárd euró, utóbbiak bő 400 milliárd euró értékben tartanak állampapírt.
Ez a növekvő kitettség aggodalomra ad okot – mondta Nikolaos Panigirtzoglou, a JPMorgan stratégája. Az EKB és a felügyeleti szervek csökkentenék a kockázatot, de egyelőre nem tehetik, mert a régió éppen most próbál kilábalni az adósságválságból – tette hozzá.
A bankok már többször megégették magukat
Az előző évtizedben több európai nagybank, többek között a BNP Paribas, a Société Générale, a Deutsche Bank és a Commerzbank is megégette magát azzal, hogy több milliárd euróért vásárolt a kecsegtető hozamot ígérő görög állampapírokból. Miután Athén rákényszerült államadóssága átütemezésére, e hitelező bankok több milliárd euró veszteséget szenvedtek el.
Tavaly év végén Olaszország államadóssága a hazai össztermék (GDP) 133 százaléka volt, Spanyolországé is meghaladta a 100 százalékot. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint az elmúlt 60 évben 95 ország összesen 600 alkalommal kért adósság-átütemezést, és sok esetben az erre rákényszerülő államok adóssága kisebb volt a GDP-hez képest, mint a jelenlegi olasz vagy spanyol adósságszint.
A jelentős államadósság-kitettség azért is lehet aggasztó, mert a globális szabályozás – beleértve az utoljára 2010-ben frissített bázeli előírásokat – zéró kockázatúnak tekinti a bankok állampapír-eszközeit. „Az államkötvényeket részben politikai okokból tekintik zéró kockázatúnak, mi nem így súlyozzuk őket, amikor minősítünk” – mondta Bridget Gandy, a Fitch hitelminősítő elemzője.
Negyedével nőtt a bankok állampapír-állománya
A bankok az EKB olcsó pénzén – az 1 százalék és az alatti alapkamatra felvett, illetve a 2011 végén-2012 elején a bankrendszerbe pumpált rendkívüli, hároméves lejáratú, több mint ezer milliárd eurónyi refinanszírozásból – a nagyobb haszon reményében bőven vásároltak az euróövezeti periféria államainak kötvényeiből, amelyeknek a hozama egy időben meghaladta a 7 százalékot.
Az EKB likviditási injekciója óta a bankok állampapír-állománya 355 milliárd euróval, vagyis nagyjából 25 százalékkal nőtt – átlagosan. Ez az adat is jelentős eltéréseket fed: az olasz bankok állampapír-eszközei 62 százalékkal, a portugáloké 52 százalékkal, a spanyoloké 45 százalékkal nőtt. A JP Morgan adatai szerint volt olyan, pénzszűkében lévő bank az eurózóna perifériáján, amely az EKB-tól kapott hároméves refinanszírozó hitel több mint a felét állampapír-vásárlásra fordította, és csak 13 százalékát helyezte ki hitelként a reálgazdaságba.
