Komoly a tét
Andrea Leadsom a brit agrárszektor képviselőinek legnagyobb éves közgyűlésén, az oxfordi gazdászkongresszuson szerdán elmondott beszédében kijelentette: „abszolút elkötelezetten” támogatja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások a jövőben is alkalmazhassanak szükséges számban külföldi EU-munkavállalókat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Leadsom elmondta, hogy erről a kérdésről máris „igen közvetlen módon” tárgyalt a brit belügyminisztériummal, és „megfelelő időben” bejelentések várhatók. Hozzátette: tudatában van az agrárszektor azon félelmeinek, hogy a Brexit után elapadhat a szezonális munkák elvégzéséhez elengedhetetlen külföldi EU-munkavállalók beáramlása.
Ezért a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a szektorral együttműködésben a jövőben is biztosítsa a mezőgazdaság hozzáférését a megfelelő képzettségű munkaerőhöz. Nagy-Britanniában a mezőgazdasági vállalkozások nyaranta átlagosan 60 ezer külföldi – főleg kelet-európai – EU-munkavállalót alkalmaznak szezonális munkákra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Más szektorokban is gondok jelentkezhetnek
Nemrégiben a harminc legnagyobb brit élelmiszeripari, kiskereskedelmi, agráripari és üdítőital-gyártó cég, valamint szakmai szövetségeik vezetői közös nyílt levélben követelték, hogy az élelmiszeripari szektorban és a beszállítói hálózatoknál dolgozó külföldi EU-munkavállalók Nagy-Britanniában maradhassanak a brit EU-tagság megszűnése után is.
Az aláírók szerint máris megindult az ágazatban dolgozó külföldi uniós munkavállalók elvándorlása más országokba, márpedig ha a szektor nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, annak szűkösebb választékú, drágább nagy-britanniai élelmiszerkínálat lenne a következménye.
Drasztikus példával élt
Minnette Batters, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NUF) alelnöke a BBC rádiónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette, hogy „a földeken fog elrothadni a termés”, ha nem lesz, aki betakarítsa. Theresa May brit miniszterelnök több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy várakozása szerint viszonossági alapon a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítható lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.
A brit kormány részéről ugyanakkor még nem hangzottak el részletes tervek az uniós tagság megszűnése után érkező EU-munkavállalók foglalkoztatásának szabályozására.
A franciáknál is támad a madárinfluenza
A szabadon tartott házi szárnyasok kiirtását rendelték el három franciaországi körzetben a madárinfluenza-járvány megfékezése érdekében. A mezőgazdasági minisztérium szerdai közleménye szerint a délnyugat-franciaországi Gers, Landes és Hautes-Pyrenees körzetekben január 5-től január 20-ig ki kell irtani minden szabadon tartott kacsát és libát. Amennyiben azonban a madárinfluenza-járvány terjedése megáll, a baromfiirtást a határidő lejárta előtt is le lehet állítani – hangsúlyozza a közlemény.
A rendelkezés mintegy 800 ezer házi szárnyast, többségében kacsát érint a délnyugati régió mintegy 18 millióra tehető állományából – tájékoztatta a libamáj forgalmazók szakmai szervezete, a CIFOG a Reuters hírügynökséget. A délnyugati régió a francia libamájipar fellegvára.