Súlyos ára van a termésnövekedésnek
Habár az elmúlt 30 évben lényeges előrelépés történt az éhezés felszámolásában, „az élelmiszertermelés fokozása és a gazdasági növekedés gyakran környezetünk kárára történt,” olvasható „Az élelmezés és mezőgazdaság jövője: Trendek és kihívások” (The Future of Food and Agriculture: Trends and Challenges) kiadványban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
„Napjainkra a korábban földünk felszínét borító erdőségek közel fele eltűnt. A talaj édesvízkészletei gyorsan fogynak. A biológiai sokféleség komoly károkat szenvedett,” jegyzi meg a kötet.
Mindezek következtében „bolygónk határait feszegetjük, ha nem változtatunk a jelenlegi gyakorlaton,” figyelmeztet a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva a tanulmány előszavában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egyre több terményre lesz szükség
2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50 százalékkal nő.
Miközben ez a rengeteg ember gyakrabban és nagyobb arányban fog húst, gyümölcsöt, zöldséget és feldolgozott élelmiszert fogyasztani, mint például gabonát, gyorsítva az erdők eltűnését, a talajromlást és nagyobb üvegházhatású-gázkibocsátást generálva.
„Az éghajlatváltozás az élelmiszertermelés minden aspektusára hatással lesz: a csapadék mennyiségére, az aszályok és áradások gyakoriságára.”
Az éhezés felszámolása nagyobb erőfeszítéseket kíván
A legfontosabb kérdés, amit ezen FAO publikáció felvet, hogy vajon a mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek megbirkóznak-e majd egy ekkorára növekvő lakosságszámmal. A rövid válasz: igen. A föld képes ellátni ennyi embert is, ráadásul fenntartható módon, de ehhez „alapvető változásokra” szükségesek.
Az élelmezési rendszerekbe történő további befektetés nélkül sokkal többen éheznek majd 2030-ban, amikorra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint épp meg kéne szűnnie ennek a problémának.
Honnan származik majd az ételünk?
Mivel a mezőgazdaság nem nagyon nyújtózkodhat tovább a termőföld és vízkészletek tekintetében, a termelési többletet a produktivitás és az erőforrás-hatékonyság javításán keresztül kell biztosítani. Aggasztó jelenség azonban, hogy egyes alapvető gabonák hozamnövekedése alacsony.
A 90-es évek óta a kukorica, rizs és gabona hozama globálisan épp hogy 1 százalékkal emelkedett, jegyzi meg a tanulmány. Épp ezért, jelenti ki Az élelmezés és mezőgazdaság jövője tanulmány, a jövő kihívásai nem oldhatók meg az eddigi gyakorlat folytatásával.
„A magas eszköz- és erőforrás igényű mezőgazdasági termeléssel, ami az erdőirtást, a vízhiányt, a talajromlást és az üvegházhatású gázok kibocsátását okozta, nem érhető el a fenntarthatóság,” olvasható benne.
Ez lenne a legfőbb cél
A legfontosabb kihívás, hogy többet termeljünk kevesebb erőforrással, miközben a kicsi, családi gazdálkodások és a rászorulók helyzetét is javítjuk. Ezt leginkább egy kettős megközelítéssel érhetjük el, ami a szociális ellátórendszerbe való befektetés révén azonnal segít az alultápláltságon, hosszabb távon pedig jövedelemtermelő lehetőséget biztosít a szegényeknek.
A fenntarthatóbb élelmiszer rendszerekhez nagyobb mezőgazdasági befektetésekre lesz szükség, kiemelten a kutatás-fejlesztésbe. A termelés és ellenálló képesség javítása mellett ugyanolyan fontos az ellátási láncban összekötni az alacsony- és közepes jövedelmű országok termelőit a városi piacokkal, akár állami szerepvállalás révén, hogy a fogyasztók tápláló és biztonságos élelmiszerhez jussanak megfelelő áron.
15 jelenlegi trend
– Gyorsan növekvő lakosságszám, ami különösen a városokban koncentrálódik; elöregedő társadalmak
– Különbségek a gazdasági növekedésben, az egyének között, a mezőgazdasági befektetések mértékében
– Kiélezett verseny a természeti erőforrásokért
– Klímaváltozás
– A mezőgazdasági termelés eléri maximumát
– Gyakori konfliktusok, természeti katasztrófák
– A szegénység, egyenlőtlenség, élelmiszerhiány továbbra is léteznek
– Határokon át terjedő állati betegségek
– Változás az étrendben táplálkozási és egészségügyi következményekkel
– Strukturális gazdasági változások, amelyek kihatnak a munkaerőpiacra
– Migráció
– Változó élelmiszer rendszerek, befolyásolva a termelők megélhetését
– Élelmiszerpazarlás és –veszteség
– Új nemzetközi együttműködési mechanizmusok az élelmezési és táplálkozásbiztonsági kihívásokra
– Változások a nemzetközi fejlesztéspolitika finanszírozásában
10 jelentős kihívás
– Fenntartható módon javítani a mezőgazdaság termelékenységét
– Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás
– Az éghajlatváltozás és az egyre intenzívebb természeti katasztrófák hatásai
– A mélyszegénység és a társadalmi különbségek csökkentése
– Az éhezés és a rossz táplálkozás minden formájának felszámolása
– Az élelmezési rendszer átalakítása a hatékonyság és ellenálló képesség javításáért
– Jövedelemtermelő lehetőségek kialakítása a vidéki területeken és a kivándorlás alapvető okainak kezelése
– Ellenállóbbá tenni magunkat a válságokkal, katasztrófákkal és konfliktusokkal szemben
– A határokon átnyúló mezőgazdasági és az élelmiszer rendszerből fakadó veszélyek elhárítása
– Koherens és hatékony nemzeti és nemzetközi szabályozási rendszer kialakítása
