A mérőműszerekkel felszerelt járművet úgy tervezték, hogy a bolygó felszínét legalább három hónapon át vizsgálhassa. Adatokat várnak tőle a talaj szerkezetéről, a légkörről és egyéb természeti körülményekről, vízről, jégről, amennyiben lesznek ilyenek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A fényképek közreadásával egy időben nyilvános felhívást is közzé tettek, amelyben keresik a járgány legtalálóbb nevét és a rá utaló legötletesebb logót.A szerkezet működtetéséhez szükséges energiát négy napelem fogja biztosítani, kettővel több, mint Kína első holdjárójáét a szolgálatból nemrég végleg kivont, 60 kilóval könnyebb Jáde nyúlét.
A Marsot célba vevő expedíció „példátlan kihívást” jelent a kínai szakemberek számára – jelentette ki a Hszinhua hírügynökségnek Csang Zsung-csiao, a misszió vezetője. Elmondta, a Marsra indítani tervezett szonda és a leszállóegység 7 hónapos utazás után válik majd el egymástól a bolygó északi féltekéjén. Utóbbi tizenhárom különböző rakománya között távérzékelő kamera és földradar is lesz.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kínai médiában utalnak rá, hogy az északi félteke nem igazán jó a napenergia gyűjtésére az Egyenlítő térségéhez képest, de földrajzi, domborzati körülményei kedvezőbbek.
Kína volt a harmadik ország, amely sikeresen juttatott holdjárót a Föld kísérőjére, és eddig az Egyesült Államok az egyetlen, amely a vörös bolygóra marsjárókat küldött. Egy közös európai-orosz misszió folyamatban van.
A kínai űrkutatás nagy lépésekkel halad előre. A kelet-ázsiai óriás 2003-ban a világon harmadikként küldött az űrbe űrhajóst saját rakétájával. 2013-ban sima leszállással juttatta a Csang’o-3 űrszondát a Holdra, ahol üzembe helyzeték a Jáde nyúl nevű rovert. A tervek szerint 2036-ig Kína embert küld a Holdra.
