A 2527 oldalas vádirat szerint Gülennek „fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása”, „terrorizmus finanszírozása”, „az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérlete”, valamint „a kormány megdöntésének kísérlete” miatt bírák elé kell állnia.
A jelentés szerint az általa kialakított hálózat hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába, és ebben a folyamatban Gülen saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott. A szövegben az is szerepel, hogy bizonyos üzletemberek ajándék címén anyagi támogatást nyújtottak a mozgalomnak, az Egyesült Arab Emírségeken, Dél-Afrikán, Tunézián, Marokkón, Jordánián és Németországon keresztül juttatták a pénzt az Egyesült Államokba.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A per további száz vádlottja két évtől tényleges életfogytig terjedő börtönbüntetésekre számíthat. Tizenhárom fő előzetes letartóztatásban van.
Jöhet újra a halálbüntetés?
A török vezetés szerint Gülen és a „párhuzamos állam” 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök hatalmát. A jelenleg államfő Erdogan a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy „teljesen elvágja üzleti kapcsolatait annak a mozgalomnak, amelynek kezéhez vér tapad.” A Gülen által terjesztett „vírus” elterjedt egész Törökországban, ezért szükség van az ország „megtisztítására” – fogalmazott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A török elnök felszólalásaiban ismét kilátásba helyezte a halálbüntetést, amelyet a parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölt el 2004-ben.
Binali Yildirim jelenlegi miniszterelnök múlt szombaton kijelentette: „Gülen kiadatása az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének fő feltétele, e téren nincs helye alkudozásnak. Ez befolyásolja azt is, hogy Törökország mennyire lesz Amerika-ellenes.”
Gülen a múlt héten nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazta a puccskísérlet kivizsgálására, és kijelentette: kész hazatérni Törökországba, ha az ellene felhozott vádaknak akár egytizede is igaznak bizonyul, és ha bűnösnek találják, vállalja az ezért járó büntetést. Egyúttal úgy vélekedett, hogy a török igazságszolgáltatási rendszert az ankarai kormány már ellenőrzése alá vonta.