Tárgyalóasztalhoz ülnek
A két köztársasági elnök Federica Mogherininek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kérésére utazik Brüsszelbe. A szerb-koszovói párbeszédet az utóbbi hónapokban a szerb kormányátalakítás és a koszovói választás, illetve az azt követően kialakult belpolitikai patthelyzet hátráltatta. Hashim Thaci július közepén jelentette be, hogy az eddig miniszteri és szakértői szinten tartott egyeztetést államfői szinten folytatják augusztus végén.
A koszovói elnök akkor arról is beszélt a Tanjug szerb hírügynökségnek, hogy már csak néhány megállapodást kell aláírnia a két félnek, sok kérdésben ugyanis már egyetértés született, és számos terv meg is valósult, amely a történelmi megbékélés alapjául szolgálhat.
Még korábban függetlenedtek
Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások; egyebek mellett abban egyeztek meg, hogy Koszovó területén létrehozzák a szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, ám ez a Belgrád számára fontos lépés mindmáig nem történt meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Fontos lenne a kibékülés
A kapcsolat rendezése azonban mindkét fél számára fontos, csak így tudják ugyanis folytatni a megkezdett uniós integrációt. Hashim Thaci és Aleksandar Vucic is beszélt arról az utóbbi időben, hogy a viszony rendezése nem lesz népszerű egyik országban sem, ám mindenképp megegyezésre kell jutni.
Brüsszel soha nem mondta ki nyíltan, hogy Szerbia uniós tagságának feltétele Koszovó függetlenségének elismerése lenne, ám a szerb közbeszédben egyre többször merül fel ez a feltételezés, egyesek szerint erre utal az is, hogy a szerb köztársasági elnök nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a csütörtöki brüsszeli találkozón Vucic kezdeményezéséről is szó esik-e.
