Hetek óta kapkodjuk a fejünket a devizahiteles mentőcsomag híreire. Hova tovább ott tartunk, hogy már régen nem a szigorú hitelminősítők közlik a legzordabb kilátásokat. Azok újabban a kormány közeli forrásokból ömlenek ránk. Továbbá korántsem csak a magyar bankszektor van veszélyben, immár az osztrákok nyeresége is a magyar kormánytól függ.
Szigorú hitelminősítők
De lássuk előbb a hitelminősítőket! Előbb a Fitch figyelmeztetett, most a Moody’s szólalt meg a devizahiteles ügyben: a hitelminősítő újraértékeli majd a magyar bankokat, akár leminősítést is kilátásba helyezett.
Számításaik szerint a bankszektor 2,6 milliárd eurós, vagyis körülbelül 800 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el a devizahiteles csomag miatt. Miután a közlemény nem tér ki a konverziós költségekre és a jövőbeli elmaradt kamatjövedelmeket sem említi, ezért vélelmezhetjük, hogy a Moody’s szerint is 1000 milliárd feletti lehet a végső „számla”.
Esetlen fókák a parketten
Az osztrák bankok szinte versenyeznek egymással, hogy ki bukik nagyobbat a magyar mentőcsomagon. A Raiffeisennek „alig” 50 milliárd forintjába, az Erstének azonban akár 93 milliárdba is kerülhet a csomag.
Nem véletlen, hogy az Erste 25 százalékos esést szenvedett el. Igaz, amíg az itthon legérintettebb OTP esetlen fókaként evickél a parketten, a két osztrák szektortárs piacán már megjelentek a vevők. Ahogy arról a Tőzsdefórum is beszámolt, a kockázat túlárazása long spekulációt indított.
1500 milliárd lehet a vége
Érdekes módon a legkomolyabb figyelmeztetést Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke eresztette el az éterben. Egy rádióinterjúban ugyanis arról beszélt, hogy a devizahiteles mentőcsomag átrajzolja a magyar bankrendszert, amennyiben a bankoknak azt is át kell gondolniuk, hogy egyáltalán életképesek-e ezen a piacon.
Számításai szerint a forintosítással együtt, a bankrendszerre vetítve akár másfél ezer milliárdos is lehet az egyszeri veszteség, továbbá az alacsonyabb törlesztőrészletek miatt évi 100 milliárdos bevételkieséssel számolhat a hazai pénzügyi szféra, ami döntően befolyásolja a jövőbeni profitabilitást. Emiatt egyrészt bankeladásokra lehet számítani, másfelől, olyan új tulajdonosi kört kell keríteni, akik hajlandóak pénzt fektetni a magyar bankokba. Heim a teherkönnyítéstől a megtakarítások növekedését várja, illetve azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nő a fogyasztás.
Csak az adó nem fikció
Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a devizahiteles mentőcsomag jelentős része valójában „fikció”, amennyiben a hiteles adósságából leírnak valamennyit, ami a hitelező oldalán veszteségleírásként jelenik meg. Ám konkrét pénzmozgásról a jelen állás szerint nem lesz szó.
Az egyetlen nem fikciós elem ebben a történetben, ha beigazolódnak a hírek, hogy adóköteles lesz a visszajáró „pénz”. A jövőbeni törlesztőrészlet, persze, nyilván csökkenni fog, úgy nagyjából decembertől, januártól, de ennek a közvetlen hatása nem lesz átütő. Akár a fogyasztásban, akár a megtakarítási hajlandóságban csak évek múlva éreztetheti igazán a hatását az évi 100 milliárd forint. Miközben az 1000 milliárdos banki veszteség már most lecsap a pénzügyi szektorra.
Mi lesz az eredő
Kérdés, hogy a két hatásnak – adósságkönnyítés versus banki veszteség – mi lesz az eredője. És abba sem érdemes beleringatnunk magunkat, hogy egy bóvli kategóriás országban, a visszaható hatályú törvénykezési gyakorlat közepette, majd olyan befektetők vesznek szétvert bankokat, akik hosszú távú értékteremtésben gondolkodnak.
