Erre jutott a biztonsági hivatal
A hatóság csütörtöki közleménye szerint az ügyészségi vizsgálatok sora és az NSA körüli leleplezések német vonatkozásainak feltárásával foglalkozó szövetségi parlamenti (Bundestag-) vizsgálóbizottság sem tárt fel „megbízható támpontokat arról, hogy amerikai vagy brit hírszerző szolgálatok jogsértő módon, rendszerszerűen és tömeges méretben megfigyelték volna a német tömegkommunikációt és az internetforgalmat”.
Erre a megállapításra jutott a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) és a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) is a Németországon átfutó otpikatikábel-hálózat révén lebonyolított kommunikációról folytatott vizsgálatukban, valamint a Frankfurtban működő nemzetközi, úgynevezett internetforgalom-cserélő központ üzemeltetője (DE-CIX) – áll a közleményben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nincs konkrét utalás
Kiemelték, hogy az NSA korábbi külső munkatársa, Edward Snowden által a szolgálattól 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumokban nincsenek „konkrét utalások” arra, hogy az NSA kémkedett volna Németországban vagy Németország ellen.
A dokumentumokból csak az olvasható ki, hogy milyen technológiával és képességekkel rendelkeznek az amerikai szolgálatok, és nincsenek bennük adatok arról, hogy ezeket használták volna „célzottan Németország ellen”.
A dokumentumok alapján „konkrétan leírható, ténylegesen végrehajtott lehallgatási műveletekre” sem lehet következtetni, ezért nincs mód az ügy további ügyészségi vizsgálatára – közölte a legfőbb ügyészség.
Korábban a német sajtóban arról jelentek meg a Snowden-féle iratokra hivatkozó jelentések, hogy az NSA lehallgatta mások mellett Angela Merkel kancellár szolgálati mobiltelefonját és adatokat gyűjtött nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és európai uniós intézményekről.
