4 hétig is tarthatnak a megbeszélések
Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország egy törlesztőrészlettel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap felé, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.
Dijsselbloem megjegyezte, hogy nagyon összetett a kérdés, és nem lesz könnyű megoldani, de további részleteket nem mondott. Dijsselbloem a harmadik mentőcsomaggal kapcsolatban megjegyezte, valószínűbbnek tartja, hogy az egyeztetések inkább négy, és nem két hétig fognak tartani.
„Lehet, hogy egyesek ezt is túl derűlátónak neveznék” – tette hozzá a holland politikus.
Végig bent akarták tartani a görögöket
A Görögországról folytatott hétfői vita ennek ellenére a holland pénzügyminiszter szerint viszonylag rövid volt, inkább procedurális és nem tartalmi kérdésekről esett szó. Dijsselbloem ezt követően kifejtette, hogy az elmúlt hónapokban és hetekben a bizalom megrendülése okozta a legnagyobb problémát, amelyet most újra kell építeni.
A politikus közölte, hogy mindig is az volt a cél, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, de úgy, hogy ez mind Athén, mind az Eurócsoport számára hitelesen történjen, helyreálljon Görögország pénzügyi függetlensége, gazdasági növekedése, megmaradjon a pénzügyi stabilitás
„Ez egy szabályokon nyugvó monetáris unió, amely erőteljes elkötelezettséget igényel. Ezt is próbára tették az elmúlt időszakban” – vélekedett Jeroen Dijsselbloem.
Kilátástalannak látszik a helyzet
A holland politikus a trojkának a válságkezelésben betöltött szerepéről is beszélt. Elmondta, tisztában van azzal, hogy az intézményi hármast sok bírálat érte, mert egyesek szerint átveszi az irányítást, és beavatkozik belső ügyekbe. „Annak nincs sok értelme, hogy úgy adjunk kölcsön pénzt, hogy az alapvető problémákat nem orvosoljuk” – húzta alá Dijsselboem, aki szerint nem az irányítás átvételéről van szó, hanem partnerségről, amelynek a célja az, hogy Görögország ne kerüljön végleges függőségbe az egymást követő mentőcsomagoktól.
Klaus Regling, az eurózóna mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus vezérigazgatója, amelytől Görögország harmadik mentőcsomagját várja, szintén elmondta, hogy finanszírozást csak feltételekkel párosítva lehet biztosítani, ez több évtizedes gyakorlat. A német bankár tudatta, természetes, hogy a válság kellős közepén kilátástalannak látszik a helyzet, de a kellő intézkedések meghozatalát követő egy-két éven belül feltűnik a fény az alagút végén.
Regling szerint nem lehet azzal vádolni az alapot és az eurózónát, hogy ne lenne szolidáris Görögországgal. Az alap és elődje olyan kedvezményes feltételekkel biztosít finanszírozást Athénnak, hogy ezek révén Görögország GDP-jének 4 százalékát, 8 milliárd eurót spórol meg minden évben, ennyivel lenne drágább a piaci finanszírozás.
Készek segíteni Athénnak
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja a felelősség és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, és kiemelte, hogy mélyreható átalakításokra van szükség Görögországban. Elmondta azt is, hogy a bizottság célja az eurózóna egységének és a tagság visszafordíthatatlanságának megőrzése volt. A francia politikus arra is kitért, hogy a bizottság kész segíteni Athénnak, hogy szerdáig megfelelő módon sikerüljön elfogadni a szükséges intézkedéseket.
„Mától kezdve mindenki a bizalom helyreállításán dolgozik, a sikert pedig majd az eredmények alapján kell megítélni” – húzta alá Pierre Moscovici.
Már csütörtökön összeülhetnek az osztrákok
Az osztrák parlament a hét második felében dönthet a görög mentőcsomagról, az osztrák parlamenti pártok szkeptikusan nyilatkoztak a hétfőn született megállapodásról.
Az osztrák parlament a nyári törvényhozási szünet miatt rendkívüli ülés keretében előreláthatólag csütörtökön vagy pénteken dönt a mentőprogramról. A határozathoz egyszerű többségi támogatás is elegendő. Amennyiben a görög parlament szerdáig törvénybe foglalja a szükséges reformokat, Hans Jörg Schelling osztrák néppárti pénzügyminiszter már szerdán egy rendkívüli határozattervezetet nyújthat be.
Az osztrák pénzügyminiszter elégedettségét fejezte ki az uniós csúcson született megállapodással kapcsolatban. Számításai szerint Görögország felismerte a helyezet komolyságát, és a követelt előfeltételeket teljesíteni fogja. A miniszter hangsúlyozta, most Görögországon a sor, hogy döntsön a szükséges intézkedések meghozataláról, amely az osztrák politikus szerint igencsak hozzájárulna a kölcsönös bizalom kiépítéséhez.
Nem kell elhamarkodni semmit
Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellár az osztrák közszolgálati média (ORF) híradójának nyilatkozva arról beszélt, hogy a most megszületett megállapodás azt jelenti, hogy közösen vállalják a felelősséget egy programért, azonban Görögország előtt még nehéz út áll.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a Zöldek pártja bírálta az unió takarékossági intézkedéseit. A nagyobbik kormánypárt, az SPÖ pénzügyi szóvivője, Kai Jan Krainer kétkedve nyilatkozott a fejleményekről, mondván az uniós politika Görögországot az utóbbi öt évben sem segítette lábra állni.
A kormánykoalíció kisebbik pártja, az Osztrák Népárt (ÖVP) frakcióvezetője Reinhold Lopatka szerint még korai ítéletet mondani, mind az európai, mind a görög tárgyalópartnereknél jelentősek az aggodalmak.
Az osztrákok nem állnak a görögök mögött
A Zöldek európai jogi szakértője szerint úgy tűnik, a „kényszerterápia” folytatódik, és ez Görögországot még betegebbé teszi. A liberális Neos párt és a Team Stronach kételkedik abban, hogy a görög kormány a szabott feltételeket tartani tudja.
A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elutasítja a megállapodást, és továbbra is népszavazás kiírását szorgalmazza arról, hogy további pénzt folyósítson-e Ausztria Görögországnak.
Az Osztrák Európa-politikai Társaság (ÖGfE) legutóbbi felmérése szerint az osztrákok 56 százaléka az ellen van, hogy az unió további segítséget nyújtson Görögországnak az államadósság leküzdésében, a válaszadók 38 százaléka pedig támogatná a segítségadást. A kutatás szerint 46 százalék kitart amellett, hogy távozzon Görögország az euróövezetből, 41 százalék ezt azonban nem támogatná.
Súlyos lépéseket követel a megállapodás
Jack Lew amerikai pénzügyminiszter üdvözölte hétfőn, hogy megállapodás született az új görög mentőcsomag feltételeiről, és úgy vélte, az egyezség a világgazdaság egészére jó hatással lesz.
Lew közleményében úgy fogalmazott, hogy a Görögország és hitelezői közti megállapodás „fontos előrelépés”. Az egyezségre nemcsak Görögország és Európa, hanem az egész világgazdaság szempontjából is szükség volt – írta.
A megállapodás a felek közti bizalom helyreállításának alapját képezi, és megteremti a feltételeit, annak hogy Görögország az eurózóna tagjaként lépjen tovább – jelentette ki az Egyesült Államok pénzügyminisztere.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a megállapodás végrehajtása súlyos lépéseket követel mindkét fél részéről. Így Athénnek mélyreható fiskális és strukturális reformokat kell végrehajtania, míg a hitelezőknek „utat kell biztosítaniuk Görögországnak a növekedés felé”, és fenntarthatóvá kell tenniük az ország adósságterheit.
Az Egyesült Államok együttműködik a felekkel, hogy elősegítse a végrehajtás sikerességét – szögezte le Jack Lew. Az amerikai pénzügyminiszter a múlt pénteken úgy nyilatkozott, az európai hitelezőknek be kell látniuk, hogy a görög adósság jelenlegi formájában fenntarthatatlan, ezért át kell ütemezni.
