A becsléshez a következő gazdasági és politikai tényezőket vették figyelembe, amelyek a korábbi ötkarikás játékokon szerzett érmek számát tekintve statisztikailag jelentősnek bizonyultak: a gazdaság mérete (vásárlóerő-paritás árfolyamán számított GDP), az előző két olimpián való szereplés, illetve rendező országról van-e szó.
Nagyhatalmak előnyben
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb egy részt vevő ország lakosságszáma és gazdasági jóléte, annál valószínűbb, hogy több érmet szerez. Akadnak azonban kivételek, mint például Jamaica és Kenya. Jamaica például az ország GDP-jének egy milliárd dollárjára vetítve várhatóan 0,4 érmet szerez majd Rióban, míg ugyanez az arány az Egyesült Királyság és Oroszország esetében mindössze 0,02, az Egyesült Államok és Kína esetében pedig 0,005-0,006.
„Dávid a sportban olykor legyőzheti Góliátot, bár az olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok és Kína továbbra is uralják az éremtáblát” – mondta John Hawksworth, a PwC vezető közgazdásza.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
„Az előrejelzési modellhez gazdasági és politikai tényezőket vettek alapul a szakértő kollégák, akik 2000 óta készítenek hasonló becslést. Mi, itt Magyarországon azért bizakodóbbak vagyunk a saját érmeink számát tekintve és a 18. helynél előkelőbb szereplésre számítunk” – teszi hozzá Katona Zoltán, a PwC Magyarország tanácsadási üzletágának szenior menedzsere. A modell alapján Magyarország a 18. helyen fog végezni 13 éremmel a londoni 18-cal szemben.
Mennyi az annyi?
Az alábbi kivonatos táblázat a PwC modellje szerinti éremszám becsléseket tartalmazza a Rióban várhatóan legtöbb érmet szerző 12 országra vonatkozóan, összehasonlítva a 2012-es londoni adatokkal – a teljes, 30 országot tartalmazó táblázat a közlemény végén található.
A korábbi játékokon elért eredmények is fontosak: ezek néhány ország esetében az erős sporthagyományokat és az olimpiai sportágak állami támogatásának mértékét is tükrözik.
„Ez a hatás Kína esetében is érzékelhető, itt ugyanis az állami támogatás nagyban hozzájárult az ország sikeres pekingi és londoni szerepléséhez” – tette hozzá John Hawksworth.
A PwC-modell alapján levonható érdekesebb következtetések
A modell szerint ismét az Egyesült Államok szerepel az éremtábla élén, újabb érmekkel szárnyalva túl londoni eredményét. Kína várhatóan ismét második lesz.
Az Egyesült Királyság – amely már nem a rendező ország – várhatóan nem ismétli meg kivételes londoni sikereit, bár a PwC előrejelzése szerint akár a negyedik helyet is elérheti az éremtáblán. Ez a várható eredmény a gondosan célzott állami támogatások sikerének is köszönhető, amely a legnagyobb éremesélyesekre összpontosít.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A rendező országok önmagukhoz képest általában „túlteljesítenek” az olimpiai játékokon, ami a közelmúlt gazdasági problémái ellenére is kedvező előjel Brazília riói szereplésére nézve. A modell előrejelzése alapján 25 érmet szerezhetnek majd, szemben a londoni 17-tel.
A modell szerint a lakosságszámukhoz és GDP-jükhöz képest alulteljesítő országok közül továbbra is India vezet: amennyiben eléri Rióban a modell által előre jelzett 12 érmet, ezzel megduplázná a Londonban szerzett érmei számát.
Ez a modell sem mentes azonban a hibalehetőségektől, a becsléseket az emberi tényezők (pl. kivételes egyéni teljesítmények) felülírhatják.
A PwC modellje a 2012-es londoni olimpián ténylegesen szerzett érmek számát veszi alapul, figyelembe véve az olimpiát követően (pl. doppingvétség miatt) újraosztott érmeket, amennyiben 2016 májusáig erről határozott döntés született. Az összehasonlíthatóság érdekében feltételezzük, hogy a Rióban odaítélt érmek száma megegyezik a londonival.
