A természetes személyeknek történő értékesítésnél a féléves kincstárjegyek után a korábbi 0,4-ről 0,2 százalékra, a kamatozó kincstárjegynél a korábbi 0,8-ról 0,6 százalékra, illetve a kétéves állampapírnál, a prémium magyar államkötvénynél és a bónusz magyar államkötvénynél pedig a korábbi 1-ről 0,8 százalékra csökkenti a forgalmazóknak fizetendő jutalékokat az ÁKK.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Ugyanakkor a nem természetes személyek, egyházak, alapítványok és önkormányzatok felé történő állampapír értékesítéseknél nem változnak a forgalmazói jutalékok. A pénzügyileg teljesített és elszámolt állampapír jegyzések névértéke alapján továbbra is havonta történik a jutalék megfizetése a forgalmazók számára.
Az ÁKK hangsúlyozta, a lakossági állampapíroknál korábban tudatosan alakítottak ki olyan hozamszintet, amely vonzóvá teszi az állampapírokat a lakosság számára, de a költségvetést sem terheli meg. Az nemzetközi piaci turbulenciák kivédése, az államadósság biztonságos finanszírozása érdekében az államadósságkezelő az elmúlt években a belföldi tulajdonosi részarány növelésére törekedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ennek eredményeként a lakossági befektetők részaránya 24 százalék a teljes államadósságon belül, amit az adósságkezelő optimális szintnek tekint.
Az év eleji jutalék- és kamatcsökkentéssel, ami az egyéves és annál rövidebb futamidejű papírokat érintette, az adósságkezelő elérte, hogy a lakosság a hosszabb futamidejű papírok felé forduljon és így a lakossági állampapírok átlagos hátralévő futamideje növekedésnek induljon (jelenleg a 3 év felé közelít) – írták.
A mostani jutalék-csökkentéssel pedig céljuk az volt, hogy miután az idei éves értékesítési terv már teljesült, lassuljon az állomány bővülése, ugyanakkor jelentős forgalomcsökkenésre a lakossági befektetők számára történő értékesítésnél nem számít az ÁKK – jelezték.
