Márpedig a halhús azon táplálékok közé tartozik, amelynek a fogyasztása egészségünk szempontjából is kívánatos lenne. A statisztikákból nem derül ki, hogy jelentős számú honfitársunk egyáltalán nem eszik halat, ha pedig mégis rászánja magát, akkor mélyhűtött, vagy olyan fagyasztott termék kerül az asztalára, amelynek viszonylag kevés köze van halhoz.
Ötször több halat esznek Európában
Európa országaiban kissé más a helyzet. A hal ott van a családok kedvelt ételei között, amit igazol, hogy sok országban húsz kilogrammot fogyaszt el egy-egy ottani állampolgár évente. Tény, a fejlett államokban a megfelelő propaganda is segíti, hogy több kerüljön ebből az egészséges húsféleségből az asztalra, miként az is igaz, hogy a tengeri országokban népszerűbb halat enni, mint nálunk.
Pedig Magyarország sem panaszkodhat. Jóllehet nincsen tengerünk, de vannak olyan tavaink és folyóink, amelyekben kiváló minőségű halak tenyésznek. S ha a halgazdálkodási adatokat nézzük, ponty termelésben például ott vagyunk az európai élvonalban. Jóllehet a haltermelés szolidan növekedett az utóbbi évtizedben, ennél mégis nagyobb mértékben gyarapodott a halimport. Kedvező tendencia volt az is, hogy a halárak valamivel kisebb mértékben emelkedtek az utóbbi esztendőkben más húsféleségekhez képest.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Sok család asztaláról eltünt a balatoni ponty
A hazai halfogyasztást valójában nem befolyásolta kedvezőtlenül az, hogy leállították a balatoni halászatot. Legfeljebb annyi történt, hogy ez által eltűnt sok család asztaláról a balatoni hal, amelynek minőségére, ízére sok halételt kedvelő esküszik. A horgászok viszont jól jártak, ezt mutatják a közöttük végzett közvélemény-kutatások.
A természetes vizeken kívül jelentős mennyiségű hal kerül ki a mintegy huszonötezer hektárnyi halastóból. Ezekben ellenőrzött körülmények között, szigorú szabályok között zajlik a halgazdálkodás. Kedvező lehet a fogyasztás szempontjából is, hogy a tervek szerint 2 ezer hektárnyi halastavat felújítanak, ezer hektárnyi területen pedig újabbakat alakítanak ki a következő uniós halászati fejlesztési ciklusban.
Benyújtották az EB-nek a MAHOP-ot
Kedvező lehet az elkövetkező esztendők halgazdálkodásának számára, hogy Magyarország hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2020-ig szóló Magyar Halgazdálkodási Operatív Programot. Az illetékes tárca arra számít, amennyiben zöld utat kap a program, akkor a halgazdálkodás fejlesztésére az előző időszakhoz képest tizenkét százalékkal tetemesebb forrás – a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 15,5 milliárd forint – állhat majd rendelkezésre a következő időszakban.
