Mindig az eleje a nehéz?
Normál körülmények között év elején inkább szusszan a kormányzat, hogy aztán tavasztól ismét felpörgesse a munkát. A választási években ezzel szemben az új kormányok a beiktatásuk utáni hónapokban lázas előkészítő munkálatokba kezdenek, ami – a tavaszi választásokat követően – alacsony jogalkotási rátához vezet májustól.
Ilyenkor éppenséggel az év első negyede telik lázas törvényhozási munkával, amikor a leköszönő kabinet még a választás előtt igyekszik ledolgozni a hátralékot és gyorsan keresztülvinni a szükséges jogszabály-módosításokat. A negatív rekordévek a fenti összefüggésnek megfelelően ezzel együtt a választási évek voltak: a 2006-os esztendő 36 törvénnyel, a 2010-es 12 törvénnyel és a 2014-es 14 törvénnyel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az idei első két hónapra feltehetőleg a tavalyi kormányzati aktivizmus nyomta rá a bélyegét. 2015-ben rekordszámú jogszabály született Magyarországon.
Mire számítsunk?
Jelenleg mégis megjósolhatatlan, hogy év végéig hány jogszabály fog születni. Ha csak a korábbi trendeket nézzük, azokban az esztendőkben, amikor a jogszabályokon belül a legtöbb törvény született (2013-ban 252, 2015-ben 230), számuk az első két hónapban még igen alacsony volt (2013-ban hat, 2015-ben pusztán kettő). Ettől akár még újabb csúcsra is számíthatunk. Ugyanakkor a Parlament előtt fekvő törvényjavaslatok mennyisége nem vetít előre újabb törvényhozási rekordot.
