A Magyarország mellett Szlovákiáért és Csehországért felelős területi vezető kitért arra is, hogy a magyar vízmelegítő és gázkazán piacon az olasz csoport az első három helyezett között szerepel, és az eladások évi 15 százalékkal növekednek. Miután – a hivatalos mérleg adatok szerint – a cég 2013. évi árbevétele 2,6 milliárd forintot tett ki, a múlt évet már közel 3 milliárd forintos árbevétellel zárta.
Egyeztettek az átmenetről
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy szerdán egy asztalhoz ültek a kormány, a gázszolgáltatók és a kazángyártók képviselői. A kormány egy éves átmeneti időszakot javasolt, amely alatt kiürülnek a raktárakból a nem kondenzációs kazánok, és kizárólag kondenzációsak kerülnek forgalomba.
A gázszolgáltatók viszont 2 éves átmenethez ragaszkodtak, mivel egy felszerelési engedély 2 évre szól. Az uniós rendelet egyébként azt írja elő, hogy a gázkazán hatásfokának el kell érnie a 86 százalékot, ezt viszont csak kondenzációs technikával lehet elérni.
Egy év alatt megtérül az árkülönbség
A kondenzációs gázkazán a füstgázból is kivonja a hőt, ezért jobb a hatásfoka a hagyományos kazánéhoz képest. Ugyanakkor drágább, de Grzegorz Wojcik kalkulációja szerint a cége termékeinél a különbség 1 év alatt megtérül a legalább 20 százalékkal jobb hatásfok miatt.
A cég bemutatásakor az ügyvezető elmondta, hogy az Ariston csoportot a Merloni család alapította 1930-ban és ma is családi tulajdonban van. A csoport tavalyi árbevétele 1,3 milliárd euró volt, a 7,4 millió darab készüléket 6600 alkalmazott állította elő.
Fejlesztésre 61 millió eurót költöttek 2014-ben. Termékeinek 90 százaléka fűtőberendezés, amely vízmelegítőkből, gázkazánokból, hőszivattyúkból és napkollektorokból áll. A maradék 10 százalékon – fele-fele arányban – az alkatrészek és tartozékok, valamint az ipari égőfejek osztoznak.
Közel 10 éve a magyar piacon
Termelésének 90 százalékát 150 országba exportálja a csoport. Az export 45 százaléka jut Nyugat-Európára. A magyar piacra 1996-ban lépett be az Ariston, az itteni eladás 60 százaléka fűtőkészülék, 30 százaléka vízmelegítő, míg a maradék 10 százalék az alkatrészek és tartozékok eladásából és a szervizelésből származik.
A magyar piacon a további növekedést az ipari kondenzációs technikával, valamint a levegő-víz hőszivattyúval akarják elérni, amellett, hogy a már említett uniós előírás szerint a családi házakban használt kondenzációs kazánok piaca is bővül – vázolta a jövőt Grzegorz Wojcik. Ősztől megteremtik a mobil telefonos online összeköttetést a fűtőkészülékek és a szerviz között. Ezzel a hibák egy része távolról is javítható lesz – tette hozzá az ügyvezető.
