Nagyjából ezek azok a kérdések, amelyek immár huzamosabb ideje foglalkoztatják az eurozóna jövőjéért aggódó gazdasági, pénzügyi szakembereket, politikai vezetőket, s úgy általában az Ókontinens közvéleményét. Európa vezetőinek és a görög politikusoknak a tárgyalásai az előző hét után ma folytatódnak. A tények egyelőre nem túl bíztatóak. Az elmúlt héten ez ügyben rendezett tárgyalások, nem vezettek eredményre. Az álláspontok nem közeledtek, megfigyelők szerint még abban sem sikerült igazán egyezségre jutni, hogyan közeledjenek a tárgyaló felek a válság fenyegette európai övezeti tag Görögország megsegítésének kérdéséhez.
Foggal körömmel ragaszkodnak a választási ígéretekhez
Az egyik fő ok, hogy a nemrég választásokat nyert görög politikai erőknek merőben más az elképzelésük válságba jutott országuk gondjainak megoldásáról, mint az Európai Unió tekintélyes politikusainak, pénzügyi vezetőinek. A hatalomra került görög párt, a Sziriza ugyanis foggal körömmel ragaszkodik ahhoz az ígéretéhez, hogy felhagy a korábbi kormány megszorító politikájával. Ez viszont pillanatnyilag járhatatlan út az Európai Unió, az eurozóna és az Európai Központi Bank, s általában az európai pénzügyi vezetés számára.
Az sem teljesen világos, mit is akar tulajdonképpen a jelenlegi görög vezetés. Hangzatos ugyan az a megfogalmazás, hogy valójában nem kérik az eddig legalább kétszáznegyven milliárd eurót felemésztett támogatást, az európai hitelprogram folytatást, csupán időre van szükségük gazdaságuk talpra állításához. Ez az idő azonban rendkívüli módon kevés. Február végén lejár a jelenlegi EU-IMF hitelprogram, s ha nem születik meg a megállapodás, a mediterrán ország nem jut újabb pénzekhez.
Márpedig az ország működését valamiből finanszíroznia kell. Szinte minden gazdaság, pénzügyi szakértő és elemző úgy vélekedik, Görögország önerőből erre képtelen. Friss hitelekhez pedig európai támogatás nélkül vajmi kevés eséllyel pályázhat.
A görög emberek mentik a pénzüket a bankokból
Jóllehet a társadalom jelentős része támogatja új kormánya politikáját, a helyzet azonban a látszatnál jóval bonyolultabb. A görögök egy része nem annyira optimista, mint az a sajtójelentésekből kiderül. Egyes elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy vészesen ürül ki a mediterrán ország bankjaiból a pénz. Az pénzintézetek ügyfelei naponta háromszázmillió, ötszázmillió euró közötti összegeket vesznek ki a bankfiókokból.
Közben a görög kormány csak vontatottan változtat az álláspontján. Tény, hogy a korábbi adósság elengedést, vagy adósságvágást célzó elképzeléseket jobbára feladták. A megszorítások feladása mellett azonban változatlanul kitartanak. Ráadásul újabb és újabb elképzeléseket hangoztatnak, nem igazán keltenek szimpátiát európai vezető körökben, s ez nem jó jel a ma folytatódó tárgyalások előtt.
Leállítanák a legnagyobb privatizációs ügyletet
Ilyen például az, hogy mérlegelik a korábbi kormány által elhatározott legnagyobb privatizációs ügylet, tizennégy helyi repülőtér eladását. Alekos Flabouraris miniszter nem erősítette meg teljes mértékben meg az elképzelést, azt azonban elismerte, hogy jelenleg vizsgálják az 1,2 milliárd eurós privatizációt, ami egyben persze annak felfüggesztését is jelenti.
Ez utóbbi – hétvégén bejelentett – döntés, nem igazán erősíti a görög vezetők tárgyalási pozícióit. Annál kevésbé, mivel a tárgyalóasztal másik oldalán olyan tapasztalt politikusok ülnek, akik már messze nem annyira eltökéltek abban, hogy Görögországot mindenképpen az euroövezet tagjaként kellene megtartaniuk. Többek szerint túl sokba került eddig is a változatlanul válságban lévő mediterrán állam, saját országaikban pedig nagy a nyomás rajtuk, hogy a támogatásra nyújtott súlyos összegeket inkább fordítsák saját lakosaik gazdasági, szociális gondjainak a megoldására.
Növekszik a megszorítást ellenzők európai tábora
A helyzetet árnyalja, hogy a megszorító politika egyre kevésbé népszerű más fontos európai országokban. Egyre több az új, a másfajta hang az Unióban. Az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi szintén úgy vélekedik: a megszorítások nem vezetnek sehová. Spanyolországban az egyik legnépszerűbb baloldali párt, a Podemos is a görögök pártján áll, rögtön a választások után kinyilvánította, reméli, hamarosan hasonló eredményeket könyvelhet el maga is Spanyolországban.
S miközben erősödnek a megszorításokkal szakítani akaró hangok és politikai erők, kevésbé esik szó egy további kérdésről. Nevezetesen arról, hogy Görögország esetében éppen a korábbi kormány megszorító politikája hozott halovány eredményeket. Ennek következtében mutatott már némi életjelt a görög gazdaság. Tavaly három negyedévben is növekedett a görög gazdaság hat esztendő recessziója után, 2014-re 0,6-0,7 százalékos gyarapodást prognosztizálnak a szakértők. A 2015-ös előrejelzésekben pedig 2,9 százalékos gazdasági növekedés szerepel. Javult a költségvetés helyzete is.
