Eljárás lett belőle
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ben több mint négyszáz itthoni pénzügyi intézményt kötelezett rendkívüli adatszolgáltatásra azok eladott követeléseivel kapcsolatban. A jegybank – az üzletszerű engedély nélkül végzett követelésvásárlás visszaszorítása érdekében – az adatszolgáltatás során több ezer engedményezési ügyletet és követelésvásárlót ellenőrzött, áttekintve azt, hogy a követelésvásárlók rendelkeznek-e az e tevékenységre vonatkozó felügyeleti engedéllyel.
Ezek alapján az MNB mostanáig tucatnyi piacfelügyeleti eljárást indított, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
Az eljárások – azonnali figyelemfelhívást igénylő – tapasztalata ugyanakkor az, hogy a követelésvásárlások egyetlen valós célja sok esetben a követelések biztosítékául szolgáló fedezetek (tipikusan ingatlanok) megszerzése volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Panaszkodnak a fogyasztók
A jegybankhoz érkezett fogyasztóvédelmi beadványok, valamint a rendkívüli adatszolgáltatás adatai alapján gyakori jelenségnek számít, hogy magyar engedményezők (azaz itthoni pénzügyi intézmények) magyar személyek adósságát külföldi, számos esetben például szlovák követelésvásárló cégek részére adják el.
A szlovák bejegyzésű, több esetben ugyanakkor magyar menedzsmenttel rendelkező követelésvásárlók külföldi illetősége azonban valószínűleg egyéb célokat szolgálhat, például az adósok reklamációs lehetőségének ellehetetlenítését vagy legalább megnehezítését.
Az MNB adatai alapján az áttekintett időszakban közel 4 ezer adós követelését értékesítették belföldi pénzügyi intézmények szlovákiai székhelyű – engedéllyel nem rendelkező – követelésvásárló társaságok részére. Az értékesített követelések könyv szerinti bruttó értéke meghaladja a 10 milliárd forintot.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem mindenki jogosult
A jegybank folyamatban lévő piacfelügyeleti vizsgálatainak eredményét haladéktalanul a nyilvánosság elé tárja azok lezárultát követően, illetve várhatóan további vizsgálatokat is indít a felügyeleti engedély nélkül, tehát jogosulatlanul üzletszerűen követelésvásárlási tevékenységet végző személyekkel szemben.
Az MNB az eddigi adatszolgáltatások alapján 2015 őszén vezetői körlevélben is felhívta a pénzügyi intézmények figyelmét arra: a velük szerződő jogosulatlan követelésvásárlók részéről akár egyetlen követeléscsomag megvásárlása, vagy több esztendőn át naptári évente egy követelés megvétele, illetve egy évben akár már két követelés megvásárlása is üzletszerű pénzügyi tevékenységnek minősülhet.
