Szabad választás
Az uniós parlament elnöke kifejtette, az uniónak nincs kötelező érvényű szabályozása és eszköze arra, hogy a kikényszerítse az európai unióból való brit kilépést a múlt heti népszavazás eredménye szerint.
Személy szerint sajnálja, hogy ez lett a népszavazás eredménye, de tiszteletben tartja a brit polgárok döntését – tette hozzá. Az uniós tagság szabad választáson alapul. Aki nem akar maradni, azt el kell engedni, de tegye meg a lehető leghamarabb. „A kilépés kilépést jelent” – hangsúlyozta.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Schulz sajnálatát fejezte ki, hogy a szavazás eredménye szakadást és eltávolodást eredményez. „Ezt a szakadást nagyon komolyan kell venni” – fogalmazott, hozzátéve: a kilépési tárgyalások során nem szabad megfeledkezni azokról, akik családjuk, munkájuk, jövőjük érdekében az Európa szívében maradás mellett tették le voksukat.
A brit referendum eredményének bejelentésével és a kilépési tárgyalások megkezdésével kapcsolatban újságírói kérdésre elmondta: Londonnak néhány hétnyi időre szüksége lehet a népszavazás eredményének kiértékelésére és a menetrend felállítására.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Olyan nincs, hogy csak a jó marad
Aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat arra, hogy megszabadul az összes kötelezettségétől, miközben a jogosultságait megtartja – mondta Angela Merkel német kancellár az unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve kedden.
Arra figyelmeztetett: az unióból történő brit kiválásról folytatandó tárgyalások során nem engedhető meg, hogy London „kimazsolázza” a számára fontos pontokat. Különbség van a között, hogy egy ország ki akar lépni, vagy bent akar maradni az Európai Unióban.
Az unió jövőjéről, a munkahelyteremtésről és a versenyképességről folytatandó tárgyalásokon az Egyesült Királyságnak nem lenne szabad részt vennie már azt megelőzően sem, hogy hivatalosan kilépett volna az unióból. Ugyanakkor fontos, hogy barátként és partnerként tekintsünk Nagy-Britanniára – hangsúlyozta a kancellár.
Csúcstalálkozót hívtak össze
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója kedd délután kezdődött Brüsszelben, az ülés középpontjában az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazás következményei állnak.
Kedden huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, a vacsoránál David Cameron brit miniszterelnök várhatóan ismertetni fogja a múlt csütörtöki referendum végeredményét és a brit helyzetet. Cameron korábban azt közölte, hogy a keddi ülésen nem fogja hivatalosan bejelenteni a szigetország kilépési szándékát, azaz nem aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt.
Sürgetnék a kiválást
Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel az Egyesült Királyságot. Ehhez azonban a londoni kormánynak először hivatalosan be kellene jelentenie az ország kilépési szándékát.
A csúcs keddi napján a migrációs válság kezelésének kérdéseiről, az egységes belső piacról, valamint a NATO-val folytatandó együttműködés fokozásáról is egyeztetni fognak a résztvevők. Utóbbi téma tárgyalásán Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is részt vesz.
Szerdán már David Cameron nélkül tanácskoznak a többi huszonhét uniós tagállam vezetői Brüsszelben, hogy informális megbeszélésen a britek kilépésének következményeiről és a „kiválási folyamatról” egyeztessenek. Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.
Az Egyesült Királyságban csütörtökön tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 51,9 százaléka szavazott a kilépésre, 48,1 százaléka pedig a bennmaradásra.
