Robert Fico közölte azt is, Szlovákia alapvetően ellenzi, hogy a görög államadósság bármekkora részét is leírják. „Ha úgy látjuk, hogy Görögország eltér kötelezettségeinek teljesítésétől… Szlovákia az elsők között fogja kérni Görögország távozását az euróövezetből” – mondta Fico újságíróknak.
Végig kemény álláspontot képviseltek
A nemzetközi hitelezők és Görögország között hónapokig tartó tárgyalásokon Szlovákia azon országok közé tartozott, amelyek a legkeményebb álláspontot képviselték. Fico szerint erkölcstelen lenne, ha leírnák a görög adósság egy részét, a görögöknek igenis meg kell fizetniük a múltban elkövetett hibáikért. Szlovákia végigjárta az euróövezeti tagsághoz szükséges kemény utat. Ha a jóval gyengébb gazdasággal rendelkező Szlovákia ezt meg tudta tenni, más országnak is képesnek kell lennie erre – mutatott rá a szlovák kormányfő. Szlovákia tavaly már megelőzte Görögországot az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tekintetében.
Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában az egy főre jutó GDP összege az európai uniós átlag 76 százaléka, míg Görögországban 72 százaléka volt tavaly. A háztartások jövedelmét illetően viszont Görögország messze az 5,4 millió lakost számláló Szlovákia előtt jár. A minimálbér összege Szlovákiában 380 euró, Görögországban pedig 684 euró, míg az átlagnyugdíj 408 euró, illetve 833 euró. Az alacsonyabb megélhetési költségekkel kiigazítva is a görög átlagbér még mindig 25 százalékkal több, mint a szlovákiai.
A szlovákok már megcsinálták a leckét
A 2000-es évek elején a szlovák kormány mélyreható piacbarát reformokat hajtott végre, ideértve a nagyobb privatizációkat, az adórendszer megváltoztatását, a munkaerőpiac szabályozásának rugalmasabbá tételét, a nyugdíjrendszer átalakítását és a nagyobb átláthatóság megteremtését – csupa olyan lépést tett, amelyeket a görög vezetésnek is meg kell tennie.
Az új gazdaságpolitika eredményeként nőtt a befektetők száma, fellendült az export és a növekedés, az államadósság mértéke pedig jóval az euróövezeti tagállamok átlaga alatt áll. A reformok árát azonban a lakosság fizette meg, ezért is mutatkozik a túlnyomó többség kevéssé elnézőnek a görögökkel szemben.
Nem a fejlesztésekre fordíthatják a bevételt
A görög kormány fejlesztési beruházások finanszírozására szánt privatizációs javaslatával szemben a hitelezők a törlesztéseket finanszírozó privatizációs megoldást kényszerítettek Görögországra – fejti ki Jánisz Varufakisz leköszönt görög pénzügyminiszter az FXstreet.com pénzügyi hírportálon megjelent cikkében.
Az euróövezeti vezetők július 12-i csúcstalálkozójukon megadásra kényszerítették Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt, aki az elrettentő alternatívák súlya alatt minden feltételt elfogadott. Az egyik ilyen feltétel a megmaradt görög állami vagyon privatizálása volt – vázolja fel az előzményeket a volt pénzügyminiszter, rámutatva, hogy a görög állami vagyont a feltételek szerint tehát egy olyan Treuhand-szerű vagyonkezelőnek kell átadni, mint ami a Vasfüggöny lebontása után a keletnémet állami javakat kótyavetyélte el a munkahelyekre való minden tekintet nélkül.
Az elképzelések szerint a görög Treuhand székhelye Luxembourg lenne – mutat rá Jánisz Varufakisz -, irányítását pedig a terv szellemi atyja, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter által vezetett testület látná el. Az alap három év alatt értékesítené a kezelésébe adott görög javakat. Miközben azonban a német Treuhand tevékenységét hatalmas infrastrukturális beruházások és szociális juttatások ellentételezték, a görög nép semmi ilyesmire nem számíthat.
Alkudozni kellett
„Utódom, Evklídisz Cakalotosz minden tőle telhetőt megtett a Treuhand-terv legkárosabb elemeinek a semlegesítésére” – mutat rá a volt pénzügyminiszter. „Elérte például, hogy Athén legyen az alap székhelye és ne három, hanem harminc év alatt kelljen értékesítenie az állami javakat.” Kiemeli: a görög Treuhand még így is szégyenfolt kell, hogy legyen Európa lelkiismeretén. Sőt, ennél rosszabb, egy elszalasztott lehetőség.
Jánisz Varufakisz a cikkében rámutat, hogy a terv politikailag toxikus, mivel annak ellenére is, hogy Görögországban székel, gyakorlatilag a Trojka irányítása alatt áll. A terv pénzügyileg is kártékony, mivel a privatizációból befolyó összegeket egy olyan adósság törlesztésére fordítja, amit még az IMF szerint is lehetetlen visszafizetni. És még gazdaságilag is elhibázott, mivel elmulasztja belső beruházásokkal ellentételezni a július 12-i megállapodásban kikötött büntető jellegű költségvetési konszolidáció recessziós következményeit.
Jarufakisznak is volt kompromisszumos javaslata?
A dolgoknak nem kellett volna idáig fajulna. Június 19-én egy alternatív javaslatot tettem Németországnak és a Trojkának „A görög válság lezárása” címmel – írja cikkében Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter.
„A görög kormány kész a tulajdonában lévő javakat, beleértve az ország biztonsága szempontjából fontos, a közüzemi vállalatokat, valamint a kulturális örökség részét képező javakat is egy, a kormányzati apparátustól szervezetileg elkülönült, privát egységként működő és irányított, a Parlament felügyelete alatt álló holding alá kiszervezni a privatizációs bevétel maximalizálása érdekében, azzal a céllal, hogy forrást teremtsen a hazai fejlesztési beruházások finanszírozásához” – idézi Jánisz Varufakisz az általa tett javaslatot.
A holding aktív szerepet játszott volna az állami javak privatizálására való előkészítésében. A felkínált javak fedezetével kötvényt bocsátott volna ki a nemzetközi tőkepiacon, amelynek az aktuális érték alapján becsült 30-40 milliárd eurós bevételét a kezelése alatt álló javak modernizálására és fejlesztésére fordította volna. A 3-4 évre tervezett beruházás több éven át nominálisan 5 százalékra emelte volna a GDP-növekedést, ami az adóbevételek ezzel arányos emelkedését vonta volna maga után, hozzájárulva a költségvetés fenntarthatóságának megteremtéséhez.
Ezzel a megoldással az elsődleges költségvetési többlet (a törlesztések nélkül) idővel abszolút és relatív értelemben is elérhette volna a kitörési pontot. A holdingot pedig néhány éven belül szabályos fejlesztési bankká lehetett volna átalakítani.
Javaslatunk süket fülekre talált. Sőt, az euróövezeti pénzügyminiszterek és a Trojka képviselői továbbra is olyan híreket szivárogtattak ki a médiának, hogy a görög fél nem szolgált semmilyen hiteles, innovatív javaslattal. Majd miután észlelték, hogy megtört a görög kormány ellenállása, saját Treuhand modelljüket vitték át – írja Jánisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter az FXstreet.com pénzügyi hírportálon megjelent cikkében.
