Ezek a megállapítások is szerepelnek abban a kutatásban, amelyet a HVG HR Center megbízásából végzett a GVI és az Aon Hewitt.
Tartanak a frissen végzettektől
“A 100 főnél nagyobb hazai vállalatok körében végzett felmérés számos szempontból megerősíti, amit a diplomások kapcsán eddig is sejtettünk. A cégek különösen a műszaki – mérnöki területen számolnak elhúzódó szakemberhiánnyal.” – mondta Kóthay Péter, a kutatást megrendelő HVG HR Center operatív vezetője.
“Ugyanakkor meglepett minket, hogy érdemi fiatalításban a megkérdezett cégek nem gondolkodnak. A vállalatoknak csak 12%-a számol úgy, hogy friss diplomást vesz fel az elkövetkező három évben, a megüresedő diplomás pozíciók nagy részét inkább úgynevezett junior és szenior szakemberekkel kívánják betölteni. A friss diplomásokkal kapcsolatban kitapintható az a félelmük, hogy a fiatalok nem fognak helyt állni. A vállalatvezetők jelentősnek érzik a távolságot az egyetemekről kikerülő fiatalok tudása és a rájuk váró feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek között“ – mondta Kóthay Péter.
A felmérésből világossá válik, melyek azok a készségek és személyes tulajdonságok, amelyeket a vállalatok képviselői rendre hiányolnak a frissdiplomásokból. A cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említik fájó pontként, és a diplomás munkaerővel kapcsolatban legalább annyira minőségi, mint mennyiségi problémáról beszélnek.
Megfelelni a szabályoknak
“A válaszok alapján kirajzolódó kép szerint a hosszútávú sikernek elsősorban az alkalmazkodás, a piaci szabályozáshoz történő igazodás a kulcstényezője. A cégek 46%-a a hazai és nemzetközi szabályozásokhoz történő nagymértékű igazodásban látja a sikerhez vezető utat és ez messze felülmúlja az összes többi tényezőt. A technológiai változásokhoz történő igazodás például csak a 6. helyen szerepel, miközben tudjuk, hogy ez nemzetközi kutatásokban rendre a 2-3. hely valamelyikén jelenik meg.” – mondja Veres Rita, a kutatást végző Aon Hewitt cégvezetője.
“Ez alól talán csak a legnagyobb, 1000 főnél is nagyobb cégek jelentenek kivételt. Szerintük a technológiai változások még a szabályozók változásánál is nagyobb befolyást gyakorolnak majd a cég életére. Szintén a legnagyobb cégek járnak élen, ami a hosszútávú HR tervezést, a tudatos létszámgazdálkodást illeti.“ – mondta Veres Rita.
Szükség lenne mérnökökre
A tudatosan tervező vállalatok több fontos foglalkozási csoport esetében is jelentős, bár lassan mérséklődő szakemberhiánnyal kalkulálnak. 2017 végére a vállalatok 21%-a legalább két stratégiablokkoló foglalkozási csoporttal számol. Elsősorban a műszaki – mérnöki szakmák, valamint az értékesítők esetében valószínűsítenek a cégek jelentős szakemberhiányt. Különösen azok a vállalatok számolnak diplomás munkaerőhiánnyal, amelyek pesszimisták saját regionális, földrajzi adottságaikat, vagy pedig a frissdiplomásokra gyakorolt vonzásképességüket illetően.
“A cégek 40%-a a gépészmérnökök, 34%-a pedig a villamosmérnökök hiányával számol, és ez akár stratégiai céljainak megvalósulását is akadályozhatja. Ebből következik, hogy ezeknél a foglalkozási csoportoknál építenek a legnagyobb arányban pályakezdők felvételére. Gépész-, villamos- vagy járműipai mérnökként szinte garantált a jó munkahely.” – mondta Kóthay Péter.
A legjobban felkészült fiatal mérnökökért és értékesítőkért vívott harcban a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel is. Bár a pályaelhagyók aránya a népszerű szakmák esetében nem jelentős, a külföldi munkavállalás lehetősége viszont érzékelhető elszívóerőt jelent. A keresett mérnöki szakmák és a reklám – marketing végzettségűek esetében a 2-5 éven belül végzettek 17-20%-nál lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni.
