Az Európai Bizottság szerdán tart majd vitát a digitális egységes piac létrehozásáról, Ansip pedig a European Voice uniós ügyekkel foglalkozó hetilap rendezvényén arra az álláspontra helyezkedett, hogy közvetlen kapcsolat van a digitális szektor és a távközlési ágazat között.
Időre van szükség az alkalmazkodáshoz
A volt észt kormányfő örömének adott hangot, hogy elindulhatnak végre az egyeztetések a két társjogalkotó, a tagállamok kormányait tömörítő tanács és a közvetlenül választott Európai Parlament (EP) között. Ansip szerint ugyanakkor a tárgyalások jóval mélyebbről indulnak annál, mint a bizottság remélte.
„A bizottság álláspontja világos. A lehető leghamarabb el kell törölni a roamingdíjakat. Erős netsemlegességi szabályokra van szükség, és szorosabb koordinációra a frekvenciák terén” – húzta alá Ansip.
Ezzel szemben a tagállamok a roamingdíjak teljes eltörlése helyett a hónap elején abban állapodtak meg a tanácsban, hogy a szolgáltatóknak egy később meghatározandó keretig kellene ingyenessé tenniük az EU-n belüli barangolást, annak kimerülése után viszont továbbra is felszámolhatnának roamingdíjat, igaz, legfeljebb annyit, amelyet ők maguk fizetnek azért, hogy más társaságok távközlési hálózatát igénybe vegyék. A tanács szerint az unión belüli külföldi telefonálás így is sokkal olcsóbbá válhat.
A roamingdíjak teljes eltörlésének szükségességét csak 2018 közepén, három év múlva kellene újra értékelnie az Európai Bizottságnak. A tanácsi álláspont szerint a piaci szereplőknek időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új körülményekhez.
2016 júniusában léphet hatályba
„Ez egy vicc” – mondta kedd este Andrus Ansip, aki szerint ennél többre van szükség: a roamingdíjakat nem csak csökkenteni kell, hanem teljesen és gyorsan el kell őket törölni.
A netsemlegesség terén Ansip szerint egységes szabályokra van szükség, valamint arra, hogy az előírások garantálják, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az internethez, valamint, hogy az iparág motivált legyen az innovációra.
Ezen a téren a tagállami kormányok azt iktatnák törvénybe, hogy a felhasználóknak joguk van tetszőleges tartalmakhoz hozzáférni és azokat megosztani, a szolgáltató cégeknek pedig diszkrimináció nélkül kell kezelniük az internet forgalmát. Kiskaput nyitna viszont a tanács a netsemlegesség szabályain azáltal, hogy bizonyos kivételekkel, a szükségesnél nem hosszabb ideig bizonyos típusú adatforgalmakat korlátozni vagy akár blokkolni is lehetne, a szolgáltatók pedig az internethozzáférés általános és akadálytalan biztosítása mellett köthetnek olyan megállapodásokat, amelyekkel egyes szolgáltatások számára garantált minőségű hozzáférést biztosítanak.
A roamingdíjakat és a netsemlegességet szabályozó uniós rendelet a tervek szerint 2016. június 30-án léphet hatályba, de csak akkor, ha a tanácsnak és az Európai Parlamentnek sikerül megállapodnia. A két intézmény egyetértése nélkül ugyanis nem születhet uniós jogszabály.
