Magyarország gazdasága sok sebből vérzik: alacsony bérek, versenyképtelen vállalatok, magas munkáltatói terhek. Hogy ilyen viszonyok közepette milyen lehetséges hatásokkal jár, ha az állam egy ponton belenyúl a gazdaságba, Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója mondja el.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A kormányzat bizakodik
Tuzson Bence felidézte, hogy jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. Az államtitkár szavai szerint aki akar és tud dolgozni, ma a korábbinál könnyebben talál munkát, Magyarország pedig jó úton halad a teljes foglalkoztatottság felé.
Tuzson Bence fontosnak nevezte az adózás egyszerűsítését, mivel – mint mondta – sokszor nehézkes az adminisztráció. A társasági adó jövő évtől 9 százalékra csökkentett szintje a legalacsonyabb az Európai Unióban – közölte az államtitkár.
Növekszik a feketegazdaság?
A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat a munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.
