A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai feltörekvő térségről összeállított, 2016-ra szóló, hétfőn ismertetett átfogó előrejelzésükben közölték: várakozásuk szerint 2016 lesz az az év, amikor Magyarország visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői adósosztályzatát.
A ház szerint „már esedékes lenne” a felminősítés, és jövőre legalább egy, de nagyobb valószínűséggel két hitelminősítő is visszaemeli a magyar államadós-besorolást a befektetésre ajánlott kategóriába.
Ezek kellenek a felminősítéshez
A Morgan Stanley elemzői szerint ezt indokolná a külső adósság, illetve a devizában denominált államadósság-hányad folytatódó meredek csökkenése, valamint az, hogy kiszámíthatóbbá vált a magyar bankrendszer működési környezete, és továbbra is szilárd a magyar gazdaság költségvetési pozíciója. A ház szerint mindezeknek együtt elégségesnek kellene lenniük a felminősítéshez.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A három nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings, a Moody’s Investors Service és a Standard & Poor’s egyaránt a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot. Az S&P és a Fitch módszertanában ez „BB plusz”, a Moody’s osztályzati gyakorlatában „Ba1” szintű minősítést jelent.
A mérleg azonban érdemben javult az egy évvel ezelőtti állapothoz képest: a Fitch és a Moody’s az idén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította magyar adósosztályzatainak kilátását, a Standard & Poor’s pedig felminősítette – ugyanakkor egyelőre stabil kilátással tartja nyilván – a magyar államadós-besorolást.
Módosította előrejelzését
A Morgan Stanley londoni elemzői hétfői előrejelzésükben közölték: „egyértelmű lehetőségként” számolnak azzal is, hogy az MNB 2016 második negyedétől újabb kamatcsökkentésekbe kezd, annak ellenére is, hogy a legutóbbi jegybanki nyilatkozatok a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat fenntartására utaltak az előrejelzési távlat végéig.
E prognózisukat a Morgan Stanley londoni elemzői egyebek mellett azzal támasztották alá, hogy – elsősorban az alacsony olajárak és a vártnál gyengébb jelenlegi magyarországi inflációs dinamika miatt – érdemben lefelé módosították inflációs előrejelzéseiket: a cég 2016-ra 1,7, 2017-re 2,6 százalékos átlagos magyar inflációt vár az eddigi becsléseiben szereplő 2,3, illetve 2,7 százalék helyett.
Mindemellett a ház valamelyest lefelé módosította a magyar gazdaság növekedésére szóló prognózisát is. Felülvizsgált előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2,6, jövőre 2,2, 2017-ben 2,5 százalékkal bővül. A Morgan Stanley eddig 2,9, 2,4 és 2,6 százalékos növekedési ütemeket várt a magyar gazdaságban erre a három évre. A cég indoklása szerint a hazai kereslet továbbra is bővül, de az EU-folyósítások lehívási ütemének várható lassulása a beruházások lassabb növekedésével jár majd.
Megint vághat az MNB
A Morgan Stanley londoni elemzői a következő hónapokban az éves összevetésű inflációs ütemek meredek gyorsulásával számolnak, de hangsúlyozzák, hogy ennek kizárólagos hajtóerejét a belépő bázishatások adják. A ház jelenlegi előrejelzése szerint a tizenkét havi infláció januárban meghaladhatja a 2 százalékot, ami 200 bázispontos megugrást jelentene a mostani szintekhez képest.
Mivel ebben a környezetben a jegybanki reálkamat már negatív tartományban járna, az MNB valószínűleg a jövő év elején még várakozó állásponton lesz, felmérve, hogy a piac hogy reagál erre. Ha azonban a második negyedévben az infláció ismét lassulni kezd, ahogy az várható, az MNB könnyedén átválthat enyhítési alapállásra, és ebben az esetben jövőre 1,00 százalék környékére csökkentheti alapkamatát.
Ennek esélyét növelné, ha a piac „megemészti” a negatív reálkamatot, és ha az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve addigra várhatóan elkezdődő monetáris szigorítási ciklusa csak korlátozott hatást gyakorol a magyar befektetési eszközökre – jósolták hétfői előrejelzésükben a Morgan Stanley londoni elemzői.
Mások is hasonlóan látják
Hangsúlyozták azt a véleményüket, hogy az MNB jelenlegi monetáris politikai eszköztárában az alapkamat önmagában „csak nagyon szűkös értelmezését adja” az MNB általános monetáris alapállásának. A magyar jegybank jövőre újrakezdődő kamatcsökkentési ciklusát más nagy londoni házak is jósolják.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a felzárkózó térség jövő évi kilátásairól összeállított átfogó új előrejelzésükben már 2016 első negyedétől valószínűsítik az újabb MNB-kamatcsökkentéseket. A ház szerint a magyar jegybanki alapkamat az újabb enyhítési ciklus végére 1,00 százalékig csökkenhet, de a cég londoni elemzői nem zárják ki az ennél alacsonyabb MNB-kamatmélypontot sem.
A JP Morgan közgazdászai hangsúlyozzák: várakozásuk szerint az MNB – bár egyértelmű jelzést küldött piacnak arról, hogy az alapkamat jelentősége csökkent, és inkább a nem konvencionális monetáris eszközök használata várható – mégis hajlik majd a további kamatcsökkentések megfontolására, ha az euróövezeti jegybank (EKB) kiterjeszti mennyiségi enyhítési ciklusát, és ha a magyarországi növekedés vagy az infláció negatív meglepetést okoz.
