Véget ér a magyar lendület
A magyar gazdaság idén nem kis meglepetésre lendületes növekedést produkált az állami beruházásoknak és az autógyártók teljesítményének köszönhetően. Jövőre ezeknél a húzószektoroknál lendületvesztés következhet be – hívta fel a figyelmet Tóth Gergely elemző. A Buda-Cash szakértői ezért az idei 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés helyett 2,2 százalékkal számolnak 2015-ben.
Az infláció esetében elmaradt a várt fordulat, a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak alacsony szinten tartották a rátát. Jövőre nyomottak maradnak az árak, 1,5-1,6 százalékos lehet az infláció, az év második felében indulhat emelkedésnek. Valószínűleg a jegybank által célként kitűzött 3 százalék 2016-ban lesz elérhető. Az alacsony szinten ragadó infláció és a túl erős forint miatt a Magyar Nemzeti Bank akár kamatcsökkentésre is kényszerülhet.
Tóth Gergely szerint 2015 végén felminősíthetik Magyarországot, mivel a devizahiteles problémát megoldották a döntéshozók, így ez a kockázat eltűnik. Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok hitelezési aktivitása milyen lesz a jövőben. A másik problémás terület a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, amely piaci bizonytalanságot okoz.
Marad az olcsó pénz
Az Egyesült Államokban egyértelműen beindult a növekedés, erre utalnak a javuló munkaerő-piaci és lakáspiaci adatok és bizalmi indexek – mondta el Török Bálint. Bár a Fed befejezte likviditásösztönző programját, a sok pénz azonban még mindig hat az újrabefektetéseknek köszönhetően. Kamatemelésre a jövő év közepén kerülhet sor, még mindig az óvatos lépések jellemzik az amerikai jegybankárokat, így 2016-ra emelkedhet 2-2,5 százalékos szintre a kamat.
Az USA élénkülésétől egyre jobban elmarad az európai teljesítmény. A gazdasági kilátások romlanak, a negatív hatásokat fokozza a megoldatlan orosz-ukrán konfliktus. Mindemellett deflációs veszéllyel is számolni kell. Ilyen környezetben az Európai Központi Bank (EKB) korábban elképzelhetetlennek tartott monetáris lépésekre kényszerült. Az EKB bejelentett ezermilliárdos élénkítő programba kezdett. Ez a likviditásbőség pedig alacsony szinten tarthatja majd az állampapírhozamokat az elemző szerint. Az EKB mellett a japán jegybank is fokozza az értékpapír-vásárlást.
Így a globális piacokon egy ideig még támaszkodhatnak a pénzbőségre. Az olcsó pénz helyett jöhet a még olcsóbb pénz, a befektetők pedig keresik a nullánál nagyobb hozamot hozó piacokat, ám nem lesz könnyű ezt elérni a viszonylag magas piaci értékeltségek mellett.
Túlértékelt piacok?
Az Egyesült Államok részvénypiacai még nem mondhatóak egyértelműen túlértékeltnek, amennyiben a hozamkörnyezet emelkedésnek indul, már nehéz további nyereséget elérni. Nagy pozitív elmozdulásoknak már kicsi esélye van.
Európa a pénzügyi válság kirobbanása óta alulteljesítő az USA-hoz képest. Mivel az öreg kontinens válságkezelése kevésbé volt rugalmas, ezt a piac is beárazta. Hosszabb távon (egy éven túl) Európa felülteljesítő lehet, amennyiben az EKB akciói sikerrel járnak és beindul az érdemi gazdasági növekedés. Az EKB lépéseinek a ciklikus szektorok lehetnek a nyertesei, elsősorban a technológiai és közműcégek – mondta el Fazakas Péter.
Japánban nem mondható olcsónak a részvénypiac. A vállalatok erős exportkitettsége miatt nagyon erős (inverz) historikus együttmozgás figyelhető meg azonban a jen és a Nikkei árfolyamalakulása között, így ha a jen tovább gyengül, úgy az index erősödésének is van még tere – hívta fel a figyelmet az elemző.
Alulteljesít a BUX
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX nem tudta kivenni a részét az emelkedésből. A magyar államadósság-törlesztési kockázat fedezeti ügyleteinek költsége, a cds-felár alacsony, államcsődtől nem kell tartani. Emellett a magyar állampapírhozamok is mélyponton vannak, kedvezőek a makrogazdasági mutatók, így az indexnek felfelé kellett volna mozdulnia – figyelmeztetett Török Bálint.
Az elemző szerint több tényező is van, ami távol tartja a befektetőket a hazai parkettől. Egyrészt a kötvénypiac az alacsony hozam ellenére is vonzóbbnak tűnhet, hiszen nem lesz mindig ilyen a hozamkörnyezet. Másrészt a blue chipek esetében több probléma is visszafogja a befektetőket. A Buda-Cash elemzője szerint a magyar intézményrendszer többletkockázata is visszahúzó tényező, hiszen a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága bizonytalansághoz vezet.
Hogyan muzsikálnak a nagyok?
Az OTP esetében 180 milliárdos veszteséget okoz a devizahitelek elszámolása és forintosítása, éves szinten 15-20 milliárd forintos veszteséget okozhat a fair bankokra vonatkozó szabályozás. A devizahiteles kockázat árazása jövő tavasszal kikerülhet a bankpapír árfolyamából. Továbbra is nagy a bizonytalanság az orosz-ukrán konfliktus miatt a leánybankok helyzetében, itt további leírásokra kell felkészülni. Ha megoldódik a konfliktus, akkor az OTP hosszabb távon fellélegezhet. Most a papír árazása elmarad a szektortársakhoz képest. A Buda-Cash ajánlása az óvatos és fokozatos vétel, 4400 forintos célárfolyam mellett.
A Mol esetében javult az eredményesség, fundamentális fordulat is bekövetkezett. A cég vegyipari beruházásai elkezdődtek, a kitermelés is megindul az északi-tengeri és kurdisztáni mezőkön. Nagy kockázatot jelent viszont az INA-ügy, amely úgy tűnik, hogy patthelyzetbe hozta az olajtársaságot. Ha megoldanák a problémát, akkor az elemzők szerint a 16 ezer forintos célár is reális lehet.
A Richter esetében nem sok jót ígér a rubel gyengülése. A magyar vállalatnak akár 30 milliárd forintos éves veszteséget is jelenthet az orosz fizetőeszköz gyengülése. Az elemzők ajánlása viszonylag óvatos (tartás), 4 000 forintos célárfolyammal, míg 3 500 forint alatt már kedvező beszállási pontok adódhatnak.
A Magyar Telekom árfolyamát az adóterhelések és a frekvenciavásárlások nyomták le. A távközlési cég papírja akkor lesz vonzó, ha újra tud majd osztalékot fizetni. Érdemi osztalékra azonban csak 2017-től lehet számítani az elemzők szerint.
Ez a dollár éve volt
2014 a dollár erősödésének éve volt és további erősödés várható – mondta el Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizakereskedési üzletágvezetője.
A devizapiacokon még mindig zajlik a háború, a jegybankok törekvése a saját devizájuk gyengítésére változatlanul jelen van. A svájci jegybank kitart a gyenge frank mellett, de az EKB lazítása rövidesen újabb lépésekre készteti az alpesi ország központi bankját, hogy lassítsa a saját devizájába történő pénzáramlást.
Az orosz jegybanknak azonban intervencióval kell fékeznie a rubel értékvesztését. Meglepetést a japán jen okozhat, amely sokat gyengült a dollárral szemben, de ez a gyengülés lassan a végéhez érhet.
