A bankrendszerhez is hozzá kell nyúlni
Nagy Márton a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy egy olyan jegybankban és jegybankért szeretne dolgozni, amely az új, hosszú távon is fenntartható, az egyensúlyt megőrző növekedési modellt támogatja minden eszközével, ehhez elsősorban az elmúlt évek eredményeinek megőrzésére, a lefektetett alapokra történő építkezésre lesz szükség. Ehhez egyrészt szükséges a hazai bankrendszer átalakításának folytatása annak érdekében, hogy képes legyen a fenntartható növekedést megfelelően támogatni.
Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a 2008-2009-es válságot követően a jegybankok szerepe alapvetően megváltozott, csak azok az országok képesek sikeresen kezelni a válság következményeit és támogatni a gazdaság helyreállását, amelyekben a kor kihívásait felismerték és váltottak a korábbi passzív és követő jegybanki felfogásból egy aktív és megelőző jegybanki magatartás irányába.
Támogatja az unortodox lépéseket
A válság nemcsak a jegybankok szerepét, de számos alapvető közgazdasági kapcsolatot is átírt, vagy érvénytelenített. Sikeres gazdaságpolitikát csakis az új, még formálódó közgazdasági elképzelésekkel, azok ismeretében lehet folytatni – mutatott rá a jegybanki alelnök-jelölt. A Magyar Nemzeti Bank 2013-tól lépett át az újító, a megelőző jegybankok csoportjába, és ezt a helyet a jövőben is meg kell tartania.
Az alelnök-jelölt rámutatott, hogy a jegybanktörvény világosan meghatározza az MNB céljainak hierarchiáját, amit az árstabilitás elsődlegessége, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása alkot. Nagy Márton szerint az utóbbi két cél megvalósítása nem veszélyeztetheti az elsődleges célt, azonban az árstabilitás teljesülése esetén a jegybanknak kötelessége, hogy mindent megtegyen a pénzügyi stabilitásért és a fenntartható gazdasági növekedésért.
Fenntartható növekedési pályát szeretne
Az MNB az elmúlt két évben jelentős sikereket ért el az infláció elleni harcban, a fogyasztói árak növekedési üteme történelmi mélypontra süllyedt, az alapfolyamatok arra utalnak, hogy az infláció a következő években sem fogja meghaladni az MNB 3 százalékos inflációs célját. Nagy Márton rámutatott, hogy az árstabilitás elérése lehetővé, sőt, kötelezővé tette, hogy az MNB a saját eszköztárával, konvencionális és nem konvencionális módon olyan átalakításokat hajtson végre a magyar gazdaság keretrendszerében, amelyek segítenek a gazdaságot fenntartható növekedési pályára állítani.
„Az elmúlt két-három év legjelentősebb eredményének tartom a kamatcsökkentéseket, az MNB növekedési hitelprogramját, az önfinanszírozási programot, valamint az MNB aktív szerepvállalását a devizahitelek kivezetésében” – emelte ki.
Sosem volt még ilyen alacsony a kamat
Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy a 2012-ben megindult kamatcsökkentési ciklus során a jegybanki alapkamat 7 százalékról, a most keddi kamatdöntéssel 1,35 százalékra csökkent, ami az önálló Magyar Nemzeti Bank 1924-es megalapítása óta a legalacsonyabb érték. Az alapkamat-csökkentési ciklus 2014 végéig közel másfél százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét, miközben a költségvetés kamatkiadásai összességében mintegy 300 milliárd forinttal csökkentek – jelezte az alelnök-jelölt. Kifejtette, hogy az MNB által 2013-ban elindított, a hazai kis- és középvállalkozások forráshoz jutását segítő növekedési hitelprogram nemzetközi összehasonlításban is sikeres, melynek keretében idáig 1500 milliárd forint alacsony kamatozású, kiszámítható feltételekkel rendelkező forinthitelt nyújtottak több mint 20 000 magyar vállalkozásnak.
A program stabilizálta a korábban zsugorodó és hitelbefagyással fenyegető vállalati hitelpiacot. A GDP-re gyakorolt hatásokat tekintve a hazai kkv-knak nyújtott olcsó hitelek az elmúlt év végéig közel 1 százalékkal növelték a magyar gazdaság kibocsátását. Ez a hatás az idei év végére a 1,5 százalékot is elérheti.
Ellenállóbb pénzügyi rendszer a kívánatos
A jegybank önfinanszírozási programja, valamint a devizahitelek kivezetése a pénzügyi rendszer és a hazai szektorok sérülékenységének csökkentésén keresztül járul hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez. Fontos lépés volt a pénzügyi felügyelet jegybankba történő integrálása 2013-ban, ezzel egy olyan felügyeleti-szabályozó hatóság jött létre, amely gyorsan és hatékonyan tud beavatkozni mikro- és makroszinten egyaránt, amennyiben a pénzügyi rendszer működésében zavar vagy visszaélés tapasztalható – mondta az alelnök-jelölt. Nagy Márton az MNB ingatlan-vásárlásaival, alapítványaival kapcsolatos kérdésekre is válaszolva kifejtette: a jegybank társadalmi felelősségvállalása az oktatás, a tudományos tevékenység, a pénzügyi ismeretterjesztés és fogyasztóvédelem, a kultúra és a karitatív célú adományozás területére összpontosul.
Az MNB közpénzből gazdálkodik, az alapítványai létrehozatalával, az értéktár programjával és ingatlanvásárlásaival nemzeti célokat szolgáló közvagyont teremt – hangsúlyozta. Az MNB az általa létrehozott alapítványok útján vezető szerepet kíván betölteni a közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés megújításában.
Rogán kiállt a jelölt mellett
Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke a szavazás előtt és azt követően újságíróknak is elmondta: Nagy Márton személyében igen nagy tudású, kiváló, alaposan felkészült szakembert jelölt a miniszterelnök az MNB alelnökének, aki csak a jegybankban 13 éves szakmai pályafutással rendelkezik. Kiemelte, hogy örül annak, hogy a jelölt cselekvő jegybankban gondolkodik, hozzátéve, az elmúlt évek is mutatták, ilyen típusú jegybanki vezetésre van szükség.
