Messze a csődtől
„Sok mindent lehet hallani mostanában az INA körül kialakult nyilvános vitákban, amelyeket sokszor érzelmileg nehéz volt elfogadni, ilyen például, hogy a horvát olajvállalat egy tönkrement vállalat” – hangsúlyozta.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az elnök elmondta, 2009 és 2010 között az INA valóban nem volt jó állapotban. „Nem tudott fizetni a beszállítóknak, az alkalmazottaknak és az államnak” – közölte, majd hozzátette: az új vezetésnek nagy erőfeszítéseket kellett tenni, hogy javítson a vállalat hatékonyságán és konszolidálja pénzügyeit.
A Mol Nyrt. 2003-ban, az INA privatizációjakor szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban, majd 2009-ben megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel irányítói jogokat szerzett az INA-ban.
Az INA korábban sokkal többet fektetett be, mint amennyit egy ekkora vállalat elbírt volna – mutatott rá Áldott Zoltán, egyúttal elutasította azokat a vádakat, miszerint azóta nem voltak beruházások. „Az elmúlt tíz évben 15 milliárd kunát (valamivel több mint 618 milliárd forint) fektetett be az INA” – húzta alá.
A három csapás
Úgy vélte, három megrázkódtatás volt hatással az INA kilátásaira. Elsőként a szíriai olajmezők elvesztését említette. A szíriai helyzet miatt a Mol irányítása alatt álló horvát társaság 2012 óta feladta ottani mezőit, amelybe előtte 1 milliárd eurót fektetett, de az eszközök jelentős részét leírta a vállalat. Másodikként az új szabályozást említette, az adók és a bányajáradékok növekedését, valamint a gázüzletág veszteségeit. Áldott szerint ez újabb 1 milliárd kuna hiányt okozott az INA-nak. Harmadikként az olaj- és gázár csökkenését jelölte meg.
Mindezek ellenére a vállalat mindig pozitívan működött, sem likviditási, sem a befektetési problémák nem merültek fel – nyomatékosította Áldott Zoltán.
Az elnök kifejtette, az INA, az említett nehézségek ellenére, világos stratégiával és távlati tervekkel rendelkezik. „Növelni akarjuk a termelést, megújítani a tartalékokat, ha ezt nem tehetjük meg Horvátországban, akkor külföldre kell mennünk, ami egyelőre nagyon kockázatos” – mondta. A finomítói tevékenységgel kapcsolatban megemlítette, hogy annak fenntarthatónak és nyereségesnek kell lennie.
A Mol áll nyerésre
A Mol 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.
A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult a genfi nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Visszavennék
A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol részesedését az INA-ból.
A visszavásárlási szándék bejelentése óta Horvátországban arról folyik a vita, Zágráb milyen pénzből tegye ezt meg. A Mollal való tárgyalások lefolytatására a kormány nemrég külön bizottságot hozott létre.
Szakértők szerint, ha két magánpartnerről volna szó, az érzelmek nem játszanának szerepet. A horvát politikusok egy kunát sem fektettek be az INA-ba, de a nyilvánosságnak meg akarják mutatni, hogy harcolnak a nemzeti érdekekért, ezzel szemben a Mol olyan részvényekkel rendelkezik, amelyeket megvásárolt. A tárgyalások akkor lesznek eredményesek, ha győznek a racionális érvek.
Újabb helyeken kutathat a Mol
Újabb négy helyszínen kutathat Norvégiában a Mol-csoport, közülük a Mandal High régióban operátor is, azaz irányítja a kutatásokat – közölte az olajkonszern szerdán.
A tájékoztatás szerint a Mol-csoport norvég leányvállalata, a Mol Norge mellett olyan vállalatok nyertek licenceket az úgynevezett APA (Award in Pre-Defined Areas) koncessziós tenderen, mint a ConocoPhillips, a Shell és a Total, a pályázaton pedig összesen 56 licencet adott ki 29 vállalat részére a Norvég Olajipari és Energetikai Minisztérium.
A közlemény idézi Berislav Gasót, a vállalatcsoport kutatás-termelési üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: a Mandal High régióban a licencet partneri konstrukcióban működteti a Mol, a Statoil és a Petoro AS norvég állami tulajdonú társaságokkal.
A Mol-csoport 2015 óta van jelen Norvégiában, amikor megvásárolta az Ithaca Petroleum Norge vállalatot, ami lehetőséget jelentett az északi-tengeri portfólió bővítésére, a jelenlét kiterjesztésére Norvégiában.
A Mol Norge második alkalommal vett részt APA pályázaton, az elsőn ötön licencet nyert, a mostani sikeres tenderek eredményeképpen pedig már 21 licenccel rendelkezik, és 8 blokkban válik operátorrá. A tervek szerint a norvég leányvállalat 2017-ben két kutatófúrásban vesz részt, és a következő APA koncessziós tenderen is elindul – olvasható a közleményben.
