Óvatosabbak a magyar vállalkozások
Míg a 2013-ban kiadott jelentés szerint a visegrádi országok közül a magyar vállalkozások alkalmazták leginkább a halasztott fizetés módszerét, addig a 2014-es felmérés alapján a 49,2%-os magyar adat messze elmarad Csehország 65,8%-os, és Szlovákia illetve 53,4%-os arányától, egyedül a lengyel vállalkozások nevezhetőek óvatosabbnak a maguk 42,5%-os halasztott fizetési rátájával.
Azonban a magyar cégek hozzáállásában megjelenő fordulatot jól mutatja, hogy a 2013-as beszámolóban az állt, hogy a teljes magyar külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8%-a, illetve 73,6%-a bonyolódott halasztott fizetéssel, mutat rá az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2014-es közép-kelet-európai kiadása, amely a régió több mint 800 cégének fizetési tapasztalatait gyűjtötte össze.
„Míg az elmúlt években a magyar vállalkozások – kis túlzással – bárkinek odaadták hitelbe terméküket vagy szolgáltatásukat annak, aki megígérte, hogy egyszer fizetni fog, most már sokkal körültekintőbben járnak el. Ennek hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a cégek alaposan megijedhettek attól, hogy még a válság éveit követően is folyamatosan emelkedett a csődök és fizetésképtelenségi eljárások száma a körbetartozások és késedelmes fizetések miatt” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Idejében kifizetjük a számlákat?
Az országigazgató szerint az is bizakodásra ad okot a magyar vállalkozók körében, hogy a halasztott fizetésű számlák esetében a határidőre ki nem fizetett számlák aránya 2013 után ismét Magyarországon a legalacsonyabb a régióban: 25,4%. Ezzel szemben az átlag Kelet-Európában 31,9%, Nyugat-Európában pedig 37,6%. (Az üzleti ügyfelek késedelmes fizetése leginkább a mikrovállalkozásokat és a szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalatokat érintette.) Ugyanakkor a fizetés ütemezése tekintetében megállapítható, hogy a vállalati ügyfelek átlagosan 28 napos késedelemmel egyenlítették ki a lejárt határidejű számlákat, míg Kelet- és Nyugat-Európa átlaga csak 23 nap.
A késedelmes fizetések leggyakoribb oka az idei felmérésben sem változott: a magyarországi válaszadók többsége szerint a vállalatközi ügyfelek késedelmes fizetésének leggyakoribb oka a rendelkezésre álló pénzeszközök elégtelensége (60,7%-ban a belföldi ügyfelek és 33,3%-ban a külföldi ügyfelek esetében). Mindkét százalékarány összhangban van a kelet-európai eredményekkel (58,6% a belföldi és 37,5% a külföldi ügyfelek vonatkozásában), ugyanakkor Nyugat-Európában az átlag 46,6% a belföldi és 35,2% a külföldi ügyfelek tekintetében.
Igyekeznek behajtani a kintlevőségeket
Fontos megjegyezni, hogy a magyar cégek kintlévőségeik összértékének átlagosan kevesebb, mint 1%-át írták le behajthatatlan követelésként; az átlag Kelet-Európában 1,2%, Nyugat-Európában pedig 1,7%. Azonban figyelembe véve, hogy a követelések értékének 2,9%-át nem fizették ki 90 napon belül, ez az eredmény arra enged következtetni, hogy a magyar vállalatok az esedékességüktől számított 90 napon belül kifizetetlen követeléseik értékének átlagosan 41%-át veszíthetik el; a kelet-európai átlag 34%, a nyugat-európai pedig 35%.
A tanulmány adatai szerint jelentősen megnőtt a hatékony követeléskezelés fontosság a magyar vállalkozók körében, hiszen ma már a magyarországi válaszadók 63,2%-a alkalmaz egy vagy több követeléskezelési eszközt üzletfeleik nemfizetéséből adódó kockázatok enyhítésére. Ez az arány a legmagasabb a vizsgált kelet-európai országok közül (55,3%), de még a nyugat-európai átlagot is meghaladja (59,2%), ami arra utal, hogy a válaszadók tisztában vannak a piacukhoz kapcsolódó kereskedelmi hitelkockázatokkal, és proaktív módon védik vállalkozásukat.
Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét hitelkezelési eszközt/eszközöket alkalmaznak, a magyarországi válaszadók legnagyobb hányada (75,6%) azt válaszolta, hogy rendszeresen küld fizetési felszólítást. Ehhez képest a kelet-európai átlag értéke 72,5%, a nyugat-európaié pedig 46,2%.
Sérülékeny a magyar gazdaság
Bár az előrejelzések szerint a magyar gazdaság 2014-ben 2,3%-os növekedést ér el (nagyrészt a munkanélküliség csökkenése és a lakossági fogyasztás élénkülése révén erősödő belső keresletnek) köszönhetően, az ország tényleges gazdasági és pénzügyi környezete továbbra is sérülékeny maradt az egész Kelet-Európában hitelkockázatot teremtő, elmélyülő ukrán válsággal szemben.
Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért tekinti a magyarországi válaszadók többsége (37,9%) a likviditás megfelelő szintjének fenntartását a vállalkozásuk jövedelmezősége előtt álló legnagyobb kihívásnak 2014-ben. Ez az arány megegyezik a kelet-európai eredményekkel (41,7%), viszont túlszárnyalja a nyugat-európai eredményeket (29,6%). A magyar válaszadók 27,5%-a találja aggasztónak a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet visszaesését, míg ez az arány Kelet-Európában 31,9%, Nyugat-Európában pedig 32,2%. A ki nem fizetett számlák behajtása a magyarországi válaszadók 25,1%-a számára ad okot aggodalomra; ez a régióban vizsgált országok közül a legmagasabb arány; a kelet-európai átlag 17,8%.
A vállalkozások jövedelmezősége előtt álló, a felmérésben vizsgált másik kihívás, a banki hitelezési korlátozások a magyarországi válaszadókat aggasztják a legkevésbé (9,5%). Ez az arány a kelet-európai válaszadók körében 8,6%, míg Nyugat-Európában 15,1%.
