A jelentésben foglalt legfontosabb kérdéskörökről az országos főállatorvos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta az embereket.
Bognár Lajos kiemelte, hogy a múlt év feladatait már az élelmiszerlánc egész területét integráltan ellenőrizni képes, korszerű és hatékony szervezet végezte. Ennek az időszaknak a legfontosabb eseménye az volt, hogy a többéves előkészítő munka eredményeként, kormányhatározattal elfogadták a 2013-2022 közötti időszakra vonatkozó Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát.
A stratégiában foglalt célok megvalósulása érdekében már tavaly jelentős lépések történtek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) valamennyi tevékenységi területén eredményeket tudott felmutatni. (Ezt a jelentés részletesen ismerteti.) Példaként említette: az informatikai alapokon nyugvó FELIR rendszert, azt a korszerű állami tudásbázist, amely nagymértékben javítja az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzési és vizsgálati adatok minőségét.
Kétmillió vizsgálat egy év alatt
Emellett a Nébih és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervezetei az élelmiszerlánc teljes területén – a talajvédelemtől az állategészségügyön át a vendéglátásig – folyamatosan ellenőrzik és felügyelik a vállalkozások tevékenységét és létesítményeit. E munka nagyságának érzékeltetésére az országos főállatorvos elmondta: a Nébih laboratóriumai tavaly 913 107 tétel ellenőrzése során több mint 2 millió vizsgálatot végeztek el.
Bognár Lajos kitért rá: a jelentés hangsúlyozza a kommunikációs tevékenység fontosságát a társadalmi szemléletformálás érdekében. Az élelmiszer eredetű megbetegedések jelentős része ugyanis helyes vásárlási szokásokkal, konyhatechnikával megelőzhető.
A tudatos vásárlói magatartás kialakítása és megerősítése ugyanis visszahat az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjére. Közvetve ugyan, de hosszú távon eredményesen és költséghatékonyan növeli a hazai élelmiszerlánc-biztonságot, valamint segíti a minőségi magyar élelmiszerek további térnyerését – húzta alá a helyettes államtitkár.
A fogyasztók és a szakik is tudják kihez kell fordulni
A Nébih nélkül sem az állampolgárok, sem a gazdasági szereplők számára nem volt jól azonosítható állami felelőse az élelmiszerlánc-biztonságnak. A Nébih megalakulása óta törekszik arra, hogy a szakmai közönséggel való kommunikáció mellett szóljon a nagyközönséghez, a fogyasztókhoz is.
E területen ki kell emelni a lakossági és vállalkozói tudatosság érdekében megvalósult kampányok és programok sorozatát: például az „Ételt csak okosan!”, vagy a „Zöld szám”-szolgáltatást, illetve a kutatás-fejlesztés területén a „Légy Te is láncszem!” elnevezésű pályázat. Az ingyenesen hívható – panasz bejelentő – zöld számra 2013-ban 3500 bejelentés érkezett. Ezzel egyidejűleg a Nébih fokozott erőfeszítéseket tett a lakosság tájékoztatására, ennek köszönhetően hivatali (FM és NÉBIH) szinten 2013-ban több mint 4500 élelmiszerlánc-biztonsági sajtó megjelenés volt. Így a Nébih ismertsége a lakosság körében mára már meghaladja a 40 százalékot.
10 milliárd futott be a felügyelethez
A Nébih 2012. január 1-jétől bevezette a felügyeleti díjat, amely az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenység feladatainak fedezetéül szolgál. A 2013-as költségvetési évben 10,664 milliárd forint felügyeleti díj bevétel megosztására került sor, amelyből a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) részére a Nébih 5,758 milliárd forintot utalt át. A Nébih bevételét képező felügyeleti díj összege pedig 4,905 milliárd forint volt.
A jelenlegi élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági struktúra még hatékonyabb feladatellátásához nem kell további központi költségvetési forrásokat bevonni, hanem az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is magába foglaló pénzügyi eszközöket kell jobban kihasználni – húzta alá a helyettes államtitkár.
A kiemelt ügyekkel külön foglalkoznak
Európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a Nébihen belül 2012 szeptemberében létrejött a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI). A hatósági jogkörrel fellépő, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberekből álló, országos illetékességgel első fokon eljáró operatív csoport szoros kapcsolatot tart a nemzeti adó- és vámhatóság, a katasztrófavédelem és a rendőrség szerveivel.
A KÜI szakemberei több hónapos előkészítést követően, célzottan, gyanú alapján derítik fel az élelmiszerlánc-hamisítási, -csalási ügyeket, így jelentős számú sikeres felderítési ügyük volt 2013-ban is. A központi egység évente átlagosan 400 ellenőrzést végez, 1500 tonna terméket semmisít meg, és 7-8 milliárd forint adóelkerülés felderítésében működik közre.
