Még mindig rengeteg a tartósan munkanélküli
2017. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 38 ezer fővel, 109 ezer főre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 1,6 százalékponttal, 4,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 28 ezer fővel, 98 ezer főre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 4,7 százalékra mérséklődött.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,9 százalékponttal, 10,3 százalékra csökkent, munkanélkülieken belüli arányuk némileg mérséklődött, ebben az időszakban a munkanélküliek egyhatoda ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,3 százalékponttal, 4,1 százalékra, míg az utóbbiaké 1,2 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent.
A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap; a munkanélküliek 45,1 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít – áll a KSH közleményében.
Minden régióban mérséklődés
A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Észak-Alföldön következett be, ahol 2,3 százalékponttal, 8,5 százalékra csökkent a mutató értéke, de hasonló mértékben, 2,2 százalékponttal, 4,6 százalékra mérséklődött Dél-Alföldön is. A munkanélküliségi ráta Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (1,9%), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.
2017. március végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://www.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,6 százalékkal, 351 ezer főre csökkent.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Csökkent a közfoglalkoztatottak száma
2017. január–márciusban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 2,5 százalékkal magasabb, 4 millió 368 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 121 ezer fővel nőtt, miközben a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma, valamint a külföldi telephelyen dolgozóké kismértékben csökkent.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 323 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,0 százalékponttal, 67,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,6 százalékkal, 2 millió 352 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 2,0 százalékkal, 1 millió 970 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,8 százalékponttal, 60,6 százalékra javult.
Korcsoportok szerint
A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 299 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1,6 százalékponttal, 28,4 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 82,7 százalékra, utóbbiaké 2,2 százalékponttal, 50,1 százalékra.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,5, a nőknél 65,0 százalék – közölte a KSH.
Észak-Alföld pörgött fel legjobban
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben a két alföldi régióban: 3,6 százalékponttal Észak-Alföldön, illetve 2,4 százalékponttal Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,1%), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (61,9%).
A magas foglalkoztatottsággal jellemezhető Közép- és Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottság tovább növekedett, jóllehet annak mértéke (1,8 és 1,7 százalékpont) elmaradt az országos átlagtól.
