Együtt hoznak létre egy Zrt.-t
Az együttműködési megállapodás rendelkezik a benyújtandó pályázat intézményrendszeréről: a felállítandó sportolói bizottságról, az olimpiai védnökök testületéről, valamint az olimpiai egyeztető fórumról.
A 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítése érdekében a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mint részvényesek a 2017. december 31-éig terjedő határozott időtartamra létrehozzák a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t. A társaság feladata lesz – a többi között – az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikációs tevékenység szervezése.
A felek a megállapodásban rögzítik, hogy a pályázat folyamatának stratégiai irányítása és vezetése, a pályázati eljárásban részt vevők tevékenységének koordinálása az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos feladata, azzal, hogy az ő tevékenysége és eljárása nem csorbíthatja a MOB és a fővárosi önkormányzat jogait és hatáskörét.
A kiadások a központi költségvetés terhére mennek
A XXXIII. nyári olimpiai és a XVII. nyári paralimpiai játékok rendezési jogának elnyerése érdekében benyújtandó pályázat megfelelő előkészítése érdekében a megállapodás megkötését az állam kezdeményezte.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az együttműködési megállapodás rendelkezik a pályázati folyamat finanszírozásáról, valamint arról, hogy a társaság működéséhez szükséges, az alaptőkén felüli forrásokat az állam bocsátja a cég rendelkezésére. Az egyezmény alapján az olimpiai pályázathoz szükséges forrásokat, valamint a társaság működési kiadásainak forrásait a központi költségvetés terhére biztosítják.
Népszavazás lesz a vége?
A napirendi pont vitájában ellenzéki képviselők – Csárdi Antal (LMP), Karácsony Gergely (PM), Gy. Németh Erzsébet (DK) – közölték, támogatják Horváth Csaba (MSZP) azon kezdeményezését, hogy az olimpia budapesti megrendezése ügyében népszavazást írjon ki a közgyűlés.
Karácsony Gergely (PM) kijelentette: a népszavazási kezdeményezés a demokrácia mellett szól, nem a pályázat ellen. Az olimpiai rendezés ügye a főváros életét hosszú távon meghatározó ügy – indokolta a népszavazás kezdeményezés támogatását. Csárdi Antal (LMP) azt mondta, hogy a népszavazásnak van értelme, össztársadalmi vita lehet az olimpiáról.
Tokody Marcell (Jobbik) arról beszélt, hogy fontosnak tartja pártja az olimpia ügyét, de a korrupció miatt vannak fenntartásaik, és „olyan olimpiát szeretnének, amely konkrét gazdasági előnyökkel jár Magyarország számára”.
Leszavazták a népszavazást
Tarlós István főpolgármester a népszavazási kezdeményezésről szólva arról beszélt, politikai haszonszerzés szempontjából nagyon jól hangzik, hogy „kérdezzük meg a népet”. A korábbi vezetők a 4-es metró építésénél ezt nem tartották annyira fontosnak – jegyezte meg.
A főpolgármester közölte, a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja a népszavazás intézményét, a módosító javaslatról szavaz is a testület. Megjegyezte azt is, hogy szerinte az nyitott kérdés, hogy két évvel a pályázatok elbírálása előtt van-e az embereknek megfelelő információjuk az olimpia megrendezéséről.
Horváth Csaba népszavazásra vonatkozó javaslatát a testület – 14 igen, 16 nem és 2 tartózkodó szavazat mellett – nem támogatta. A Fővárosi Közgyűlés a megállapodásról szóló előterjesztést 22 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.
Egyre többen az olimpia mellett
Azt írták, hogy a magyarok több mint fele (53 százaléka) pártolja azt az elképzelést, hogy olimpiát rendezzenek Budapesten. A rendezést tavaly augusztusban még csak 40 százalék támogatta, idén júliusban ez az arány már 49 százalék volt – tették hozzá.
Míg a támogatók aránya folyamatosan nőtt, az ellenzők aránya a tavaly augusztusi 50 százalékról júliusban 42 százalékra, ezúttal pedig 36 százalékra csökkent. A legszembetűnőbb változás a rendkívül elkötelezett állásponton lévők esetében következett be. Míg idén novemberben majdnem minden harmadik választópolgár (31 százalék) teljes mértékben támogatta az ötletet, és csak minden ötödik utasította el egyértelműen (19 százalék), addig ez az arány tavaly nyáron még fordított volt. Akkor mindössze 17 százalék támogatta teljes mértékben az olimpiarendezést, és 29 százalék utasította el határozottan – emelték ki.
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatását november 14-19. között készítették, ezer fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezerfős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék – olvasható a közleményben.
