Már írtunk arról, hogy az infláció emelkedésével és a betéti kamatok beragadásával a reálhozamok csökkenhetnek. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább érdemes alaposan átgondolni a pénzügyi döntéseinket és a betéteknél vonzóbb befektetési alternatívát kell keresnünk.
Az inflációnál is rosszabb jön
Nemcsak azért kell magasabb hozammal kecsegtető befektetések után néznünk, mert nő az infláció, hanem azért is, mert a pénzromlás valószínűleg elsősorban azokat a termékeket fogja érinteni, amelyekre épp gyűjtögetünk. Kevesen tesznek ugyanis azért félre, hogy később több rezsit tudjanak fizetni (ennek az ára maradhat továbbra is változatlan).
Inflációs nyomás elsősorban a tartós fogyasztási javak, az import termékek irányából érkezhet, hiszen a gazdasági növekedés is ezeknek a keresletét növeli, és a forint gyengülése is kedvezőtlenül hat. A most megjelent 0,1 százalékos infláció tehát tovább növekedhet a következő időszakban és tüntetheti el teljesen a reálhozamunkat. Ez a banki kamat és az infláció különbsége.
Miért nem emelkednek a banki kamatok
A banki hozamokat elsősorban a jegybanki alapkamat és a bank kamatpolitikája határozza meg, ami közül az előbbi a Nemzeti Bank szándéka szerint 2015 végéig nem változik. A banki üzletpolitikát pedig nagyban a jelenlegi jogi környezet határozza meg. Nem valószínű, hogy a bankok a betétekkel akcióznak, amikor a tranzakciós adó miatt úgysem mozgatják az ügyfelek a pénzüket, tehát nem túl sok esély van arra, hogy a betétek kamata érdemben változzon.
Hogyan számoljunk az inflációval?
Azt még fontos tudni, hogy mindig a betét-lejáratkori pénzromlással kell számolnunk. Vagyis, ha most betesszük a pénzünket egy évre, akkor a jövő júliusi érték a mérvadó. Ami akár magasabb is lehet, mint a mostani átlagos banki ajánlat.
