Nicolas Maduro államfő vasárnap egy televíziós beszédben közölte, hogy létrehozzák az „El Petro” névre keresztelt kriptovalutát, amelynek fedezetét az ország olaj-, arany- és gyémánttartaléka adja.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Az ötórás tévéműsorban a venezuelai államfő egyebek között azt mondta, hogy „ezzel eljött a 21. század”, és az El Petro révén sikerül megoldani a szociális és gazdasági gondokat. Magáról a kriptovalutáról nem közölt semmilyen részletet.
Maduro szerint az El Petro segíteni fog Venezuelának „a monetáris szuverenitásban, a pénzügyi tranzakciók lebonyolításában és a pénzügyi blokád leküzdésében”.
A venezuelai gazdaság az elmúlt években egyre lejjebb csúszott, mély gazdasági válság alakult ki, amit a fogyasztói árak meredek emelkedése és a nemzeti valuta leértékelődése kísér. A nemzeti valuta, a bolivar árfolyama csak novemberben 57 százalékkal esett a dollárral szemben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi előrejelzése szerint Venezuelában idén 652,7 százalék, jövőre pedig már 2349,3 százalék lesz az infláció a tavalyi 254,4 százalék után. Az IMF azzal számol, hogy Venezuela hazai összterméke (GDP) idén 12 százalékkal, jövőre pedig 6 százalékkal zsugorodik a tavalyi 16,5 százalék esés után. Venezuela küladóssága tavaly 132,15 milliárd dollár volt. Az ország devizatartaléka 9,929 milliárd dollár volt szeptember végén, ami csaknem két évtizede a legalacsonyabb.
A múlt hónapban a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítők „részleges csőd” kategóriába rontották Venezuela hosszú távú devizaadósságának a besorolását.
Olvastad már? Hogyan öl meg egy országot az olajipar?
Norvégia az elmúlt ötven évben a világ egyik leggazdagabb és legélhetőbb országává vált, és ezt javarészt az olajnak köszönheti. De miért nem sikerült ugyanez Venezuelának vagy éppen Szaúd-Arábiának?
