A kereskedelmi bankok mellett az intézkedés vonatkozik az értékpapír-kereskedelmi tevékenységet végző cégekre és a biztosító társaságokra is.
Szélesítik a sávot, de az árfolyamküszöb marad
A központi bank döntött arról is, hogy szélesíti az irányadó kamat, a három hónapos Libor célsávját, amely az eddigi 0,0 és 0,25 százalék helyett mínusz 0,75 százalék és plusz 0,25 százalék között lesz. Thomas Jordan, a jegybank elnöke egyúttal megerősítette, hogy elkötelezettek az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöb tartása mellett.
A jegybank döntéseire a frank árfolyama esni kezdett a bankközi devizapiacon: az euróval szemben október közepi, a dollárra szemben pedig 2013. májusi mélypontjára csökkent. A frank felértékelődése komoly fenyegetést jelent az exportorientált svájci gazdaságra, amelynek termékei főleg az euróövezetben találnak gazdára.
„A negatív kamat bevezetésével kevésbé vonzó frankban tartani a befektetéseket, így az támogatja az árfolyamküszöböt” – mutatott rá a svájci jegybank közleményében.
Sokba kerülhet a negatív kamat
Az SNB aranykészlete jelenleg 1040 tonna, több mint 35 milliárd frank értékű, ami a devizatartalékok mintegy 7 százaléka. Az 500 milliárd frankos devizakészletek nagy része euróban és dollárban fekszik. A kereskedelmi bankok 313 milliárd svájci frankot tartottak a jegybank számláin a múlt hét végén, ami a svájci hazai össztermék nagyjából felének felel meg.
Elemzők arra figyelmeztettek, hogy a jegybanki döntése hatása korlátozott lehet. Rövid távon segíthet, hosszú távon azonban további intézkedéseket kell hozni. Ráadásul a negatív ráták sokba kerülhetnek a kiterjedt svájci bankrendszernek, és negatív hatásai lehetnek a nyugdíj- és pénzpiaci alapokra.
Az SNB 2011 szeptemberében vezette be az 1,20 frankos árfolyamküszöböt az euróval szemben, hogy így küzdjön a menedékdevizának tekintett svájci fizetőeszköz túlértékelődése ellen. Az utóbbi hetekben azonban veszélyesen megközelítették a jegyzések az árfolyamküszöböt.
Felértékelődik a biztos menedék
Egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a zuhanó olajárak deflációs spirálba taszítják az euróövezetet, ami a piacok várakozásai szerint abba az irányba tolja az Európai Központi Bankot (EKB), hogy a jövő év elején kezdje meg az államkötvények vásárlását. A svájci jegybank így két tűz közé szorult: egyfelől az amerikai jegybankrendszer alapkamatának emelésére készül, másfelől viszont az EKB a jelek szerint a teljes mennyiségi enyhítés felé orientálódik, miközben a frank árfolyamát az egységes európai fizetőeszközhöz kötötték.
A jegybank elnöke Bernben csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy frank ismét felértékelődési nyomás alá került az utóbbi napokban.
„A bizonytalanság, amely gyorsan növekedett a piacokon, erősen növelte a biztonságos befektetések iránti keresletet. Elsősorban az oroszországi válság elmélyülése idézte elő ezt a helyzetet” – mondta Thomas Jordan, aki ismét leszögezte, a jegybank kész korlátlan mennyiségű devizát vásárolni a frank drágulásának megakadályozására.
