A következő megálló: Párizs
A nyomozás számos eleme azt mutatja, hogy a brüsszeli terrorista sejt azt tervezte, Párizsban követ el merényleteket. Több társuk letartóztatása ugyanakkor arra késztette őket, hogy ne várjanak tovább és Brüsszelben kövessenek el öngyilkos robbantást.
A novemberben Párizsban, illetve a márciusban Brüsszelben elkövetett terrortámadások egyik fő gyanúsítottját, Mohamed Abrinit pénteken fogták el Brüsszelben. Az ügyészség arról számolt be, hogy bizonyított kapcsolat van a 130 halálos áldozatot követelő Párizsban és a 32 áldozattal járó Brüsszelben elkövetett támadások kitervelői és elkövetői csoportjai között.
Igazak a vádak
Megerősítették, hogy a párizsi támadások óta keresett Abrinit terrorcsoportban való tevékenységgel és terrorista gyilkosságokban való részvétellel vádolják, aki bűntársa a párizsi merényletek egyik kitervelőjének, Salah Abdeslamnak.
Valóban őt ismerték fel
A férfi kihallgatásán elismerte, hogy ő az a „kalapos férfi”, aki a két öngyilkos merénylővel együtt látható azon a biztonsági kamerafelvételen, amely március 22-én a brüsszeli Zaventem repülőtéren készült, nem sokkal a robbantások előtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A belga ügyészség szombati tájékoztatása szerint szintén terrorizmussal gyanúsítanak egy Osama K. nevű férfit, akit a helyi média a svéd állampolgárságú Osama Krayemként azonosított. Őt a Maelbeek metróállomásban önmagát felrobbantó Khalid el-Bakraoui társaságában látták a merénylet előtt. Vele kapcsolatban pénteken az ügyészség szóvivője elmondta, hogy 2015 októberében egy Salah Abdeslam által bérelt autóval a németországi Ulmból hozták Belgiumba, és ő volt az, akit egy áruház belső kamerarendszere rögzített, miközben a repülőtéren elkövetett robbantásos merényleteknél használt táskákat megvásárolta.
A tájékoztatás szerint két ruandai állampolgárságú férfit is őrizetben tartanak, míg a pénteken Mohamed Abrini társaságában elfogott két másik embert kikérdezésük után szabadon engedték. A belga sajtó összesítése szerint a pénteki brüsszeli őrizetbe vételekkel a hatóságok elfogták vagy megölték a párizsi és a brüsszeli merényletek összes ismert gyanúsítottját.
Elismerték a hibát
A német belső elhárítás, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) helytelenül mérte fel az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet tevékenysége és a menekülthullám összefüggését – ismerte el a szolgálat vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.
Hans-Georg Maassen a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban elmondta, hogy a BfV-nél ugyan kezdettől fogva lehetőségként számoltak azzal, hogy az IÁ megpróbálhat a menekültek között dzsihadistákat bejuttatni az Európai Unióba, de úgy vélték, hogy ez a hosszú vándorút viszontagságai miatt túlságosan kockázatos vállalkozás, ezért nem tartották nagyon valószínűnek.
Az IÁ azonban mégiscsak felhasználta a menekülthullámot. „Nem szorult rá arra, hogy embereit a menekültek közé rejtse, mégis megtette. Szerintem ez erődemonstráció, az IÁ világosan jelezni akarta, hogy erre is képes” – mondta Hans-Georg Maassen.
„Most már tudjuk, hogy ami az IÁ-t illeti, van még mit tanulnunk” – tette hozzá.
Több mint terror
Úgy vélte, hogy az IÁ esetében a terror nem megfelelő kifejezés, mert elbagatellizálja, a valósnál kevésbé veszélyesként tüntet fel egy jelenséget. Akár a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakciót (RAF), akár a szélsőjobboldali Nemzetiszocialista Illegalitást (NSU) vizsgálva látható, hogy a németországi terrorizmus „dimenziója sokkal kisebb”. Ezek a szervezetek politikai okokból bizonyos személyek – döntéshozók vagy a lakosság valamely csoportjának tagjai – ellen hajtottak végre merényleteket, az IÁ-nak viszont az számít, hogy minél több embert öljön meg, „lehetőleg kamerák előtt”, hogy az egész világ értesüljön tevékenységéről. Ez pedig már nem terror, hanem „háborús összeütközés”.
A német belső elhárítás vezetője kiemelte: nem tűnik érvényesnek az a feltételezett összefüggés, hogy minél inkább szorult helyzetbe kerül katonailag az IÁ, annál nagyobb a németországi terrortámadás veszélye, és nem érdemes csak Szíriára és Irakra szűkítve vizsgálni a szervezet működését, hiszen továbbra is aktív a Sínai-félszigeten, Maliban, Csecsenföldön, vagy éppen Nigériában, Líbiában pedig jelentős területeket vont ellenőrzése alá. Így mindent egybevetve az IÁ nem visszaszorulóban van, hanem tör előre.
Egyre több helyen befolyásosak
Az IÁ stratégiája messze túlmutat Szíria térségén, és fontos részét alkotják a világ számos térségében elkövetett merényletek. Ezek a megfélemlítést és az új hívek toborzását szolgálják – mondta a BfV elnöke. Megjegyezte: a párizsi vagy a brüsszeli támadások után megfigyelhető volt, hogy az IÁ követői a közösségi portálokon sikerként ünnepelték a merényleteket és fogadkoztak, hogy az elkövetők nyomába lépnek.
Elmondta, hogy Németországban változatlanul nagy a terrorveszély, de konkrét támadás előkészületeiről nincsenek információk. Az „iszlamista-terrorista potenciál” – a muzulmán vallás valamely szélsőséges irányzatának eszméi által indíttatva terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott emberek csoportja – 1100 főt tesz ki. E csoport mellett még 8650 szalafistát – az iszlám Németországban legnépszerűbb szélsőséges irányzatának követőjét – is nyilvántartanak.
Csak a hatóságoknak köszönhetik
„Ez a szám gyakorlatilag naponta növekszik” – emelte ki Hans-Georg Maassen. A dzsihadisták jelentette veszély továbbra is „virulens” Németországban, és a biztonsági szervek sikeres munkájának tulajdonítható, hogy eddig nem történt nagyobb támadás. Néhányszor pedig „egyszerűen szerencsénk volt”, például előfordult, hogy nem működött a pokolgép gyújtószerkezete – mondta a BfV elnöke.
Az teljesen biztos, hogy az IÁ Németországban is, illetve „német érdekek ellen” is végre akar hajtani támadásokat. Ezt jelzik a dzsihadista szervezet proagandaanyagai is, amelyek német városokat említenek együtt Párizzsal vagy Brüsszellel – tette hozzá.
A Welt am Sonntag a bűnügyi rendőrség (Kriminalpolizei) szakszervezetének (Bund Deutscher Kriminalbeamter – BDK) elnökét és a rendőrségnél működő egyik érdekvédelmi szervezet, a rendőrség szakszervezete (Gewerkschaft der Polizei – GdP) vezetőjét is megszólaltatta az ügyben. André Schulz, a BDK elnöke kiemelte, hogy több tízezer menedékkérő él Németországban, „akikről nem tudjuk, hogy kicsodák, pontosan honnan jöttek és hol tartózkodtak”, és ez „egy jogállam számára elfogadhatatlan”. Jörg Radek, a GdP elnöke hozzátette: „naiv feltételezés volt a politikusok részéről, hogy nem szivárognak be a menekültek között IÁ-harcosok”. Hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a menekültek között terroristák is vannak, és „meglehet, hogy már a következő támadást készítik elő”.
