A horvát nemzeti olajtársaság, az INA két nagyrészvényese, a Mol és a horvát állam közötti egyeztetéseken szóba kerülhet az INA fejlesztése, a gázüzletág sorsa és a kiskereskedelmi üzletág jövője. Régi visszatérő téma a vállalat irányítási joga. Az előzetes nyilatkozatok szerint ehhez a Mol ragaszkodik, ám elképzelhető, hogy a horvátok vétójogot kapnak bizonyos kérdésekben.
A róka fogta csuka esete
A Mol két lépcsőben (2003-ban és 2008-ban) szerzett 47,1 százalékos tulajdoni hányadot a horvát olajtársaságban, amit 2010-2011 fordulóján tőzsdei vásárlásokkal 49,1 százalékra növelt, míg a menedzsmentjogokat 2009-től gyakorolja. Bár 2011-ben a szocdemek vezette Kukuriku koalíció, amely nevét az alakuló ülésnek adó zágrábi étteremről kapta, kampánytémát kerekített a Mol túlsúlyából meg is nyerve a választásokat, azért nem ennyire egyértelmű a képlet. Az első nagyobb pakettet ugyanis épp a szociáldemokraták kormányzása idején nyerte el a Mol, míg a másodikat már a keresztény-konzervatív vezetés alatt.
Csányi Sándor és Áldott Zoltán tárgyal Zágrábban
A részvényesi szerződés módosításairól szóló megbeszéléseken a HINA horvát hírügynökség tájékoztatása szerint a horvát felet Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter, valamint a horvát állami vagyonkezelő iroda vezetője, Mladen Pejnovic alkotja. A Molt a tárgyalásokon az igazgatótanács alelnöke, Csányi Sándor, illetve Áldott Zoltán képviseli.
A Mol és a 44,84 százalékos horvát kormány, mint két nagytulajdonos a róka fogta csuka klasszikus meséjét játssza az INA-ban. Egyfelől, a válságévek alatt gyengélkedő finomítói üzletág miatt a Mol számára kulcsfontosságú volt az INA eredményének konszolidálása, különösen a kutatás-kitermelés szegmensben, hiszen a magyar cég a horvát tulajdona révén lett a közelmúltban komoly olajtermelő. Másfelől, az INA finomítói felújításra szorulnak, s a két nagy tulajdonos közül csak a Mol képes a társaságba invesztálni, a horvát állam nem költheti erre tulajdoni arányában az adófizetők pénzét.
Veszélyben a káderkifizető hely
A nyereségfelosztás is folyamatosan tapintható feszültséget okoz, amennyiben a horvát állami tulajdonos az osztalékban érdekelt, hiszen ez költségvetési bevétel, míg a Mol a beruházási programját erősítené, különös tekintettel az olajfinomítók korszerűsítésére. Az is erősíti a zágrábi politikai osztály ellenszenvét, hogy amióta a Mol átvette az irányítást, azóta jelentősen csökkent a káderalapon kiosztható állások száma a horvát nemzeti olajcégben. Onnan is sejthető ennek a szálnak a fontossága, hogy a Mollal kapcsolatos politikai támadásokat rendre a kampányidőszakban szítja a mindenkori zágrábi ellenzék, míg a mindenkori kormányok eddig mindig ki tudtak egyezni a magyar olajtársasággal.
Így látják az elemzők
Egy-két részletkérdésben megállapodhatnak a felek, de végleges döntés aligha várható a szerdán kezdődő tárgyalásokon – vélekedett Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője.
Optimistább várakozásokat fogalmazott meg Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője, aki úgy vélte: kölcsönös kompromisszumokra kényszerülnek a felek, s ez a megegyezés irányába mutathat.
Már Csák János is a gázár miatt távozott
Nem szabad alábecsülni az INA gázüzletága körül kibontakozott vitát. Annál is kevésbé, mert a földgáznak nincs olyan jellegű világpiaca, mint a kőolajnak, ehelyett regionális piacok és árjegyzések működnek. Ebből a regionalitásból adódik, hogy a gázüzlet mindig kiszolgáltatottabb az adott földrajzi térség termelőinek, szállítóinak, elosztóinak. És az államok is jobban ki tudják kapcsolni a piaci mechanizmusokat. Mindezt gyakran megfejeli a hatósági árképzés.
Emlékezetes eset volt 1999 júniusában Orbán Viktor miniszterelnök távolmaradása a Mol-Kormány „barátságos” futballmeccsről. Nem kellett sokat várni, hogy a nyilvánosság előtt is kitörjön a magyarországi gázár vita a kormányzat és a nemzeti olajtársaság között, amely odáig vezetett, hogy Csák János, a Mol akkori elnök-vezérigazgatója, a következő évben távozott posztjáról. Tegyük hozzá, nem kis összegen vesztek össze, hiszen 2002-2003-ban a Mol egymilliárd dollárt bukott a gázüzletágon.
Perrel fenyegetőzik a Mol
Most a Mol 2 milliárd kunára, körülbelül 80 milliárd forintra taksálja azt a veszteséget, amit az elmúlt négy évben Horvátországban elszenvedett a veszteséges gázüzletágon. Amint azt Mosonyi György FB-elnök megerősítette, a magyar olajtársaság peres úton is érvényesíti jogait, hiszen már 2009-ben aláírtak egy keretszerződést a horvát kormánnyal és a Plinacro állami tulajdonú gázvezeték-üzemeltető vállalattal a gázüzletág átadásáról. Erre azonban azóta sem került sor.
Érthető, hogy az EU-ba frissen belépett és rögtön túlzottdeficit-eljárással megfenyegetett Horvátország kormánya minél későbbi időpontban venné át a gázüzletágat a Moltól. Így a gázár támogatás nem a költségvetést terheli, továbbá úgy tűnik, ez a „lap” fontos adu a Mol ellenében a zágrábi vezetés kezében.
Hernádi az egyik tét?
A partiba beszállt az USKOK, vagyis a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát nyomozó iroda, s megidézte gyanúsítottként Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Az ügy első ránézésre nagyon komolynak tűnt, hiszen az Európai Unión belül nincs akadálya a közvetlen idézésnek, vagy akár az uniós elfogatóparancsnak. Időközben azonban kiderült, hogy Horvátország uniós csatlakozásával nem lépett hatályba automatikusan az európai bűnügyi egyezményhez való csatlakozás. Magyarán európai elfogatóparancsot sem adhatnak ki a Hernádi ellen. A magyarországi Központi Nyomozó Főügyészséget pedig egyelőre nem győzték meg a horvát bizonyítékok.
Nem először vádolják meg Hernádi Zsoltot. Emlékezhetünk, hogy 2011-ben már nem csupán választási kampánytéma volt Horvátországban a Mol túlsúlya a nemzeti olajvállalatnak számító INA-ban. Bíróság elé állították Ivo Sanader volt miniszterelnököt, többek közt azzal vádolva, hogy kenőpénzt fogadott el Hernáditól az INA privatizációjáért cserébe. Az ügy odáig fajult, hogy a zágrábi ügyészség még a Mol vezér gyanúsítottként való kihallgatását is kezdeményezte. Tegyük hozzá, sikertelenül. Az meg már tényleg a regionális olaj biznisz egzotikumai közé sorolható, hogy egy orosz olajmágnás, Mihail Gucerijev vallomása tisztázta Hernádi Zsoltot a vesztegetési vád alól.
