Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egyenesen úgy nyilatkozott Görögország nem kap türelmi időt az akkor esedékes adósságtörlesztésének teljesítésére. A megállapítás keménynek tűnhetne, ha nem előzte volna meg immár hosszú hónapok óta tartó, egyre kilátástalanabbnak látszó alkudozás a görög politikusok és az uniós vezetők között. Arról nem is beszélve, milyen különös megoldásokkal álltak elő a görögök korábban országuk csődje elkerülése érdekében.
Egy tapodtat sem sikerült előre jutni
Azt, hogyan vélekednek Európa pénzügyi vezetői, jól illusztrálta a szlovák pénzügyminiszter, aki csütörtökön az euroövezeti pénzügyminiszterek Luxembourgban folyó értekezlete után azt a kijelentést tette: jó katolikus vagyok, ezért hiszek a csodában. A nyilatkozat jól tükrözte az eurócsoport kételyeit, s egyben jelezte, hogy egy tapodtat sem sikerült előre jutni a megoldáshoz.
Márpedig a görög pénzügyminiszter minden tudását bevetette, hogy meggyőze az uniós vezetőket. Nem csupán az olyan hangzatos megfogalmazásokkal, miszerint a vörös vonalasok által szorgalmazott, Görögország számára egyre drágább konfliktust, ideje végre hatásos megegyezéssel felváltani. Hanem azzal az öt oldalas listával, ami egyelőre nem győzte meg sem Európa pénzügyminisztereit, sem az Európai Központi Bankot, sem a Nemzetközi Valutaalapot.
Jövő hétfőn Brüsszelen a világ szeme
A hónap végi esetleges görög csőd előtt még úgy tűnik lehetséges próbálkozás az európai vezetők részéről. Az egyik lehetséges dátum: jövő hétfő. Az Európa Tanácsa vezetője ekkorra hívott meg Brüsszelbe tizenkilenc vezető politikust avval a nem titkolt céllal, hogy az esedékes EU-csúcstalálkozó előtt megoldást találjanak a görög kérdésre. A gond azonban, hogy görög részről változatlanul hiányoznak az Európa számára hihető és vállalható javaslatok.
A luxemburgi tanácskozás pikantériáját a görög pénzügyminiszter sajtótájékoztatója jelentette. A politikus legalább száz újságíró előtt ismertette országának tragikus állapotát, miszerint a gazdaság a padlón hever, a munkanélküliség növekszik, az adósság elviselhetetlen, a szegénység és az éhezés mindennapos.
Megállapította, Görögország reformokra vár, nem további megszorításokra. Szerinte ezek között a legfontosabb független adóhatóság létrehozása, a nyugdíjrendszer megreformálása, az állami vezetés megújítása, a korrupció ellenes küzdelem, vállalkozások alapításának könnyítése, az adósságnövekedés automatikus fékezési mechanizmusainak kiépítése. Mindezek szép elképzelések, csak vajmi kevés összefüggésben vannak azokkal a csőd elkerüléséhez szükséges lépésekkel, amelyeket az európai politikusok elvárnának Görögországtól.
Legalábbis így vélekedtek a sajtótájékoztató után az európai diplomaták. Egyikük azt hangoztatta, mindez jól hangzik, csak éppen arra nem ad választ, hogyan akarja a görög vezetés ténylegesen legyőzni a pénzügyminiszter által ismertetett szegénységet, munkanélküliséget és egyéb gazdasági bajokat.
Az euró mellett demonstráltak Görögországban
Meddig tart a huzavona? Változatlanul ez a kérdés. Az európai politikusok között azonban sokan vélekednek úgy: Görögország közelebb került a csődhöz, mint korábban bármikor. Még van azonban halvány esély a megegyezésre. A görög elnök, Alekszisz Ciprasz még újabb kísérletet tehet a jövő héten Európa vezetőinek meggyőzésére.
A megegyezésre nagy szüksége lenne az európai közösségnek, hiszen a megfelelő megoldással az Ókontinens egyik legjelentősebb gazdasági gondja, s egyben dilemmája oldódna meg. Úgy tűnik, a görög emberek is egyre inkább a megegyezést sürgetik. Ezt jelezték a napokban azok a demonstrációk, amelyek az euró mellett szerveződtek.
