Az alapvető élelmiszerek hiányzotak
A közgazdász személyes élményeiről szólva elmondta: 1956-ban 9 éves volt, szüleivel Zalaegerszegen élt, az alapvető élelmiszerek folyamatosan hiányoztak a boltokból, és azt vették, amit éppen kapni lehetett, majd elcserélték.
„Vajat akkor láttunk, amikor a forradalom leverése után segélyként osztottak dán vajat” – jegyezte meg.
Mint mondta, falun az emberek még hozzájutottak az élelmiszerekhez, a nagyobb városokban azonban komoly ellátási gondok voltak.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Volt mitől féni
Hozzátette: az emberek féltek az inflációtól is, és mivel ipari termékeket lehetett kapni, a szülei például a megtakarított pénzükből két kerékpárt vettek, ebbe fektették a pénzüket.
Mindennek az volt az oka, hogy „Rákosi Mátyás és bandája rettenetesen gyűlölte a vidéket”, és a politikájuk „a falusi élet irtására ment ki” – mondta.
Boros Imre elmondta azt is, hogy a forradalom leverése után Kádár János és kormányzata „tanultak ebből”, és odafigyeltek a közellátásra, a népélelmezésre, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket államilag támogatták, és élelmiszertermelési programokat indítottak.
A Kádár-rendszer a nép megnyugtatását egy bizonyos fokú életszínvonal-emeléssel oldotta meg, beleértve a népélelmezést – tette hozzá.
