Megéri a kockázat
Magyarország az uniós források felhasználását tekintve a második kategóriában van a tagállamok között, ez azt jelenti, hogy a rendszer jó, de vannak kisebb hiányosságok, amiket javítani kell. Valóban van vizsgálat, de ez előre bejelentett, és nem horizontális vizsgálat volt – erősítette meg az államtitkár a konferencián.
A Európai Unióban rendszeresen téma a források felhasználásának a rendszere, amely tagállami döntés eredménye. Az Európai Bizottság előírja az elveket, a fő szempont a transzparencia, de azt nem, hogy a szervezet centralizált legyen vagy nem, illetve hogyan épüljön fel. Magyarország az elmúlt időszakban átalakította a kiírási és kifizetési rendszert úgy, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a pénz felhasználása.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Csepreghy Nándor megerősítette, hogy valóban van vita a túl magas arányú előleg kifizetésének kérdésében. De a körülmények ezt indokolják, hiszen a vállalkozások számára a banki finanszírozás nehezen elérhető és drága, ezért a kormány a költségvetési mozgásterének függvényében az előlegek kifizetésével vállalja a kockázatot a vállalkozásokkal együtt.
„Az előző időszak tanulsága, hogy a kifizetések felgyorsításáért megéri költségvetési kockázatot vállalni, ebben kitart a magyar kormány. Tízből egy vállalkozással van csak probléma, de emiatt kilenc vállalkozást nem szabad hátrányba hozni” – fogalmazott az államtitkár.
Így állunk most
A konkrét számokat ismertetve elmondta, hogy már 1054 milliárd forintot fizettek ki idén uniós támogatásként, az utolsó negyedévben pedig duplázást várnak. A pályázati értékelési rendszer átalakítása miatt átmeneti lassulás következett be, de ez is a hatékonyság növelését szolgálja. Eddig 2116 pályázatírót minősítettek, és 3912 projekt értékelése kezdődött meg. A visegrádi és régiós országok között ez azt jelenti, hogy Magyarország már a teljes keret 71 százalékát meghirdette, míg Csehország az 57,4 százalékkal a másodikak.
Változóban Európa
Az államtitkár az Európára váró gazdasági kihívásokat is értékelte, szerinte az Európai Unió szétesésének ugyanakkora az esélye, mint a megmaradásnak. A brexit népszavazás megmutatta, hogy vannak problémák, de véleménye szerint a brit gazdaság jól fog működni az EU nélkül is, mert van növekedési potenciálja.
„Fel kell tenni azonban a kérdést, hogy a britek miért döntöttek így, és a döntésüket tiszteletben kell tartani” – fogalmazott Csepreghy Nándor.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az egyik ok, hogy az Európai Bizottság a 2008-as válság óta nem talál magára, nincs egyértelmű gazdaságfejlesztési stratégiája. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az európai közösség heterogén államokból áll, és van olyan kérdés, amit tagállami döntési keretben kell tartani. Erre példa a migráció, mert amíg több tagállam a munkaerőhiány megoldását várja tőle, addig az Unió 22 milliós munkanélküliséggel küzd. Az Európai Bizottságnak olyan kihívásokra sincs válasza, mint a negyedik ipari forradalom, az Uberhez hasonló vállalkozások, vagy az önvezető autók terjedése – mondta el Miniszterelnökség államtitkára.
Csepreghy Nándor szerint valóban van kétsebességes Európa, hiszen már most is a 2004-ben és az után csatlakozott tagállamok hajtják a növekedést, és egyátalán nem biztos, hogy az eddigi magállamok lesznek a jövőben is a növekedés motorjai. Az is látszik, hogy az európai közösség nem tud egységes álláspontot kialakítani olyan fontos kérdésekben, mint a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyek tovább csúszhatnak a német és a francia elnökválasztás miatt.
Bürokráciacsökkentés újratöltve
Magyarországnak ebben a környezetben kell megtalálnia azokat a pontokat, amelyben az állam segítheti a magyar vállalkozásokat és nem gátolja azokat. „Az uniós források felhasználásának ütemét továbbra is tartani fogjuk, 2017-ben befejezzük az összes pályázati kiírást” – ígérte az államtitkár.
Folytatni fogják a bürokráciacsökkentést, amely már eddig is 10 milliárddal csökkentette a járulékos terheket. Az is gátló tényező, ha az állam túl nagy, ezért a következő időszakban várható létszámleépítés több tízezres, akár százezres mennyiségben. Átképzéssel átkerülhetnek a munkavállalók a bürokráciából a versenyszférába, így enyhítve a munkaerőhiányt.
Azt is vizsgálja a kormányzat, hogyan lehetne egy olyan állami tőkealapot felállítani, ami segítené a magyar vállalkozásokat a likviditási problémák megoldásában, erre korábbi német és francia tőkeprogramok lehetnek minták – mutatott rá az államtitkár.
