Kész a terv
David Cameron, akivel a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap közölt interjút, megerősítette: ha a május 7-i parlamenti választások után a Konzervatív Párt kormányon marad, előírná, hogy a külföldi EU-munkavállalók csak négyévi folyamatos nagy-britanniai munkaviszony után juthassanak hozzá a brit jóléti ellátások teljes köréhez.
Cameron ezt a tervet korábban is többször hangsúlyozta, a vasárnapi interjúban azonban számításokat is ismertetett. Kijelentette: a mostani szabályok alapján ha egy külföldi EU-munkavállaló „összerakja” mindazokat a brit szociális juttatásokat, amelyeket már érkezése után igényelhet, évi tízezer font (4,1 millió forint) jövedelemhez juthat csak ebből a forrásból.
A Konzervatív Párt szigorítási terveinek bevezetése után azonban minden egyes EU-bevándorló átlagosan 22 ezer fontot fizet majd be adók és társadalombiztosítási hozzájárulás formájában a brit jóléti kasszába, mielőtt onnan juttatásokat igényelhetne – mondta a brit miniszterelnök.
Cameron kijelentette: meggyőződése, hogy ez a terv visszatartó erővel hat majd a bevándorlásra, és elősegíti annak a régóta megfogalmazott kormányzati tervnek az elérését, hogy a nettó bevándorlás a jelenlegi évi több százezerről néhány tízezerre csökkenjen.
Népszavazás is lesz
A brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
Nemrégiben, egy televíziós választási vitában – arra a kérdésre, hogy ha az EU-bevándorlás szabályait nem tudja módosíttatni Brüsszellel, akkor a brit EU-tagságról tervezett népszavazás előtt ő személyesen a kilépés mellett kampányolna-e – Cameron azt mondta, hogy nem ez a célja.
Megerősítette azt az álláspontját, hogy semmit nem zár ki arra az esetre, ha nem sikerül Brüsszelnél elérnie a Nagy-Britannia által szükségesnek tartott EU-reformokat. Kijelentette ugyanakkor: egyre inkább bízik abban, hogy e reformok elérhetők. „Európa sem akarja, hogy Nagy-Britannia távozzon” az EU-ból – tette hozzá.
