Egy hétköznapi befektető számára egy tőzsdei zuhanásnak egyáltalán nem kellene olyan következménnyel járnia, hogy radikálisan át kell szerveznie a stratégiáját – írja egy cikkében a Money Manifesto. Ennek oka pedig egyszerűen az, hogy egészséges esetben a befektető a saját kockázattűrő képességének megfelelően állítja össze a portfólióját. Vagyis az, aki rohanna eladni, ha a részvénypiac 50 százalékot esik, egyszerűen ne tartsa a befektetése 100 százalékát részvényben.
Felmérni a kockázatot
Egyszerű számítással, ha egy portfólió 50 százaléka részvényből áll, és 50 százalékos esés következik be, akkor a teljes befektetésünk 25 százalékot veszít, 10 százalékos részvénypiaci kitettség esetében pedig ez mindössze 5 százalék – ha semmi más nem változik. Ez pedig így már nem tűnik annyira katasztrofálisnak, mint ha csak részvénybe fektettünk volna.
A lényeg tehát az, hogy oly módon állítsuk össze a befektetésünket, hogy minél kevesebb esély legyen arra, hogy egy nagyobb korrekció elérje azt a pontot, amelynél már el kell térnünk az eredeti stratégiánktól. Ebben az esetben ugyanis csak a hosszú távú változások számítanak.
Szakad az árfolyam? Vegyünk még!
Ha valaki hosszú távú befektető, és a nyugdíjas évek még messze vannak, annak a rövid távú változások alig számítanak. Egy jelentősebb esésnél azt is megteheti, hogy míg a rövid távú befektetők pánikolnak, ő ellentétes taktikához folyamodik.
Egy 50 százalékos esésnél akár még több részvényt is vehet azzal kalkulálva, hogy számára csupán a hosszú távú trendek igazán érdekesek.
Óvatosan a pénzzel!
A valódi oka annak, hogy egy komoly zuhanás miért is nem kellene, hogy alapjaiban befolyásolja egy átlagos befektető stratégiáját az, hogy a vagyonának azon részét, amelyhez rövid távon hozzá szeretne férni, normális esetben nem fekteti részvényekbe. Jól tudjuk ugyanis a történelmi tapasztalatokból, hogy a részvénypiac jelentős korrekciókon mehet keresztül, ami azt jelenti, hogy a részvényekbe invesztált pénz egy része rövid távon eltűnhet.
A legfontosabb tehát, hogy ne fektessünk részvénybe olyan összeget, amely esetében nem engedhetjük meg a rövid távú hektikus mozgásokat. Amennyiben ugyanis elegendő készpénz vagy más likvid eszköz áll rendelkezésünkre, akkor sokkal könnyebb átvészelni az átmeneti hullámvasutakat.
Ha tehát megfelelően diverzifikált portfólióval rendelkezünk, és hosszú távon gondolkodunk, akkor csupán minimális aggodalom mellett kell szemlélnünk, ha az a bizonyos zuhanás egyszer valóban bekövetkezik – vonja le a következtetést a cikk.
