A fizetésképtelenség 450 ezernél is több munkahely megszűnéséhez vezetett, és Európában a vállalkozások 57%-a számolt be arról, hogy a késedelmes fizetések miatt likviditási problémái vannak, ez az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.
Arányok Magyarországon
A 2013-as Európai fizetési index legújabb adatai szerint Magyarországon 2013-ban a teljes forgalom 4,0%-a veszik el a késedelmes fizetések miatt. 2013-ban Magyarországon a fizetések teljesítésének átlagos átfutása a vállalkozások között 43 nap, az állami hatóságok és a vállalkozások közötti tranzakciók esetében pedig 55 nap lesz.
Európai kampány indult
A késedelmes fizetések felszámolása érdekében az Európai Bizottság alelnöke, Antonio Tajani 2012. október 5-én Rómában információs kampányt indított az EU mind a 28 tagállamában, hogy a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv nemzeti jogba való mihamarabbi átültetését ösztönözze.
Az Európai Bizottság által finanszírozott kampány különös hangsúlyt fektet arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megismerjék az irányelv által biztosított új jogokat, illetve hogy ezekkel a jogokkal hogyan élhetnek. Ennek keretében a héten Budapesten is szemináriumot rendeztek.
Új szabályok
•Az állami hatóságok a megszerzett árukért és szolgáltatásokért 30 napon belül, illetve igen kivételes körülmények esetén 60 napon belül kötelesek fizetni.
•A vállalkozások közötti tranzakciók szerződéses szabadsága: A vállalatoknak a számlákat 60 napon belül kell kiegyenlíteniük, kivéve ha erről külön eltérő megállapodást kötnek, és az nem súlyosan hátrányos a hitelezővel szemben.
•A vállalatok automatikusan jogosultak a késedelmes fizetések után kamatot kérni, valamint a behajtási költségek ellentételezéseként 40 eurós fix minimumösszeget beszedni. A vállalkozások továbbá az összes fennmaradó, indokolt behajtási költség megtérítését is kérhetik.
•A késedelmes fizetés esetén alkalmazandó törvényes kamatláb legalább 8 százalékponttal meg fogja haladni az Európai Központi Bank referencia-kamatlábát. Az állami hatóságok késedelmes fizetés esetén ennél a küszöbértéknél alacsonyabb kamatot nem állapíthatnak meg.
•A vállalkozások könnyebben megtámadhatják a súlyosan hátrányos feltételeket és gyakorlatokat a nemzeti bíróságok előtt.
•Nagyobb átláthatóság: A tagállamoknak közzé kell tenniük a késedelmi kamatokat, így az összes érintett fél tájékozódhat azokról.
•A tagállamokat arra ösztönzik, hogy dolgozzanak ki a pontos fizetésre vonatkozó magatartási kódexeket.
•A tagállamok olyan törvényeket és rendeleteket is fenntarthatnak vagy hatályba léptethetnek, amelyek az irányelv rendelkezéseinél kedvezőbbek a hitelező számára.
Az új intézkedések nem kötelezőek a vállalatokra nézve, amennyiben a fellépés jogát megkapják, de azzal nem kötelesek élni. Bizonyos körülmények esetén előfordulhat, hogy a vállalkozások néhány nappal vagy héttel meghosszabbítanák a fizetési határidőt, hogy az adott ügyféllel ápolt jó üzleti kapcsolatot fenntarthassák. Az új intézkedések azonban az állami hatóságok számára kötelezőek. A hatóságoknak jó példát kell mutatniuk, és a szerződéseik tiszteletben tartásával a megbízhatóságukat és hatékonyságukat is kifejezésre kell juttatniuk.
Az információs szeminárium lehetőséget adott az ismeretek terjesztésére a fő érdekeltek, különösen a kkv-k és az állami hatóságok körében, hogy lássák, milyen hatással vannak a késedelmes fizetések az ország vállalkozásaira, illetve megértsék az irányelv alkalmazási lehetőségeit és előnyeit. A kampány egyben fórumként is szolgál az olyan jó gyakorlatok megosztására, amelyek segítségével a kkv-k elérhetik a pontos fizetést.
Vállalkozások ezrei mennek tönkre
„Minden évben kkv-k ezrei mennek tönkre, miközben arra várnak, hogy a számláikat kifizessék. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy felszámoljuk egész Európában a késedelmes fizetések nagy károkat okozó kultúráját, amely az üzleti világban már régóta ad okot az aggodalomra. Világos, hogy mennyire sürgős a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet minél előbb átültetni a nemzeti jogba. Az összes tagállamban zajló információs kampány és események olyan fórumként szolgálnak, ahol megvalósulhat a jó gyakorlatok cseréje, és a vállalkozások segítséget kaphatnak a késedelmes fizetésből fakadó problémák kezeléséhez. Alapvető fontosságú, hogy az európai vállalkozások – különösen a kkv-k – ismerjék a jogaikat, és hogy azokat miként tudják a lehető legjobban használni”- mondta Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, az iparért és vállalkozáspolitikáért felelős biztos.
Kampánycélok
Az európai „késedelmes fizetési” irányelv célja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépés. A kiinduló jogi aktus, a Kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) tükrözi a Bizottság azon törekvését, hogy a kkv-knak az EU gazdaságában betöltött központi szerepe elismerést kapjon, továbbá hangsúlyozza, hogy a finanszírozáshoz való hatékony hozzáférés a kkv-k számára az egyik legfőbb kihívást jelenti.
A kkv-k számára különös nehézséget jelent a pontos fizetésre való joguk érvényesítése. A késedelmes fizetés jelentős idő- és költségráfordításhoz vezethet, a viták pedig alááshatják az ügyfélkapcsolatokat. Az irányelv jogi kereteket biztosít az adósokkal szembeni fellépéshez.
Az információs kampány célja, hogy a fő európai érdekeltek – különösen a kkv-k és az állami hatóságok – megismerjék az irányelv által biztosított új jogokat; ugyanakkor támogassák az irányelv mielőbbi átültetését. A kampány egyben fórumként is szolgál az olyan jó gyakorlatok megosztására, amelyek segítségével a kkv-k elérhetik a pontos fizetést.
