A kéretlen tanácsokat osztó
Ha a kéretlen tanácsokat osztogató személyiséget szembesítjük zsarnokságával, akkor hevesen tiltakozik és mélyen meg is sértődik. Önjelölt szakértőként őszintén hisz abban, hogy ő csak segít figyelmen kívül hagyva azt, hogy enyhe felsőbbrendűséggel kezeli beszélgetőtársait.
Egy vidám Köszönöm! felkiáltással és témaváltással véget vethetünk a tanácsáradatnak. A visszaesők kedvét mosolytalan, bamba ábrázattal is elvehetjük, ha úgy látja értetlen, süket fülekre talál, akkor talán abbahagyja.
Persze nagy a kísértés arra, hogy a kéretlen tanácsokat osztogató személyiséget felvilágosítsuk. Ilyenkor tedd fel magadnak a kérdést: akarod, hogy a gyereknevelési elveidre vagy az öltözködésedre megjegyzést tegyenek? Úgyhogy csak finoman a kritikával!
A bűnbakkereső
Tartozásod van? Elvesztetted a munkád? Becsapott egy csaló? A bűnbakkereső szemében mindez a Te hibád. Szerinte nincs rossz pénzügyi döntés, amit ne lehetett volna megelőzni, csak okosabbnak kellett volna lenni.
A bűnbakkereső nem akar igazságos lenni veled, de önmagával szemben sem. Mindig meggyőzik magukat, hogy velük semmi rossz nem történhet pénzügyi éleslátásuk miatt. Balszerencse, válság vagy betegség csak másokkal történhet – ebben reménykednek.
Az ilyen személyiségnek vesztes helyzetet kell teremteni, így lehet a leggyorsabban megúszni őket.
A mindentudó
Egyikünk sem születik kész pénzügyi tudással a fejében. Néhányan szerencsések voltak és fiatalként volt jó tanáruk, mások viszont az elkövetett hibákból tanulnak. A mindentudó nagyon őszinte. Ha valaki pénzügyi hibát követ el, akkor a mindentudó agresszív lesz és ellenszenves, nem tűri az ellentmondást.
A túlzott magabiztosságuk ellenszere, ha nem kérünk tőle tanácsot vagy nem fogadjuk meg, amit mondott. Végső esetben azt is csinálhatjuk, amit a bunkókkal egy partin: otthagyjuk, mert máshol érdekesebb a beszélgetés.
A licitáló
Éppen túl vagy egy autóvásárláson? Mindegy mennyiért vetted, a licitáló úgyis ismer valakit, aki ugyanilyen járgányt vett jóval olcsóbban. Jól hozott a befektetésed? A licitálónak biztosan kétszer annyit hozott.
Mindig dicsekszenek a jó fogásaikkal vagy a gyerekeikkel, állandóan hetvenkednek. Mondjuk neki ezt: „Ó, ez lenyűgöző. De hogy hogy csak itt tartasz?” (Ne felejtsük az ironikus hangnemet!) Majd kezdjünk el beszélgetni mondjuk az időjárásról.
A puritán
Ennek a típusnak a hitelkártya csak adósságot jelent. Nem halad a korral, csak készpénzben hajlandó fizetni mindenért – még a házért is. Fogalma sincs róla, hogy a hitelkártyával például kedvezmények is járhatnak. A puritán személyiség azt sem érti, hogy a hitel nem az adósság szinonimája, és hogy több ezren tudják úgy használni a hitelkártyájukat, hogy az egyenlegük is rendben van.
A puritánok nem frissítik a tudásukat, bár próbálkozhatunk vele. Ha nincs erőnk harcolni, inkább hagyjuk rá az egészet annyival: Lehet, hogy igazad van. (Nagyon vigyázzunk, hogy a lehet szó mindenképpen benne legyen a mondatban!)
A zsugori
A zsugori szemében bármilyen kényelem vagy luxus gyanúsnak számít. Miért mész nyaralni, ha még nem tettél félre a nyugdíjra? Minek mész fodrászhoz, ha te is meg tudod csinálni a hajad? És miért kapcsolod be a légkondit, ha ki lehet bírni a meleget?
Fájdalmasan szerény körülmények között élnek, mintha nem érdemelnék meg a kényelmet. A zsugori személyiségtől könnyen megszabadulhatunk, kivéve ha családtagról vagy munkatársról van szó. A legkönnyebben úgy lehet meggyőzni egy kiadás fontosságáról, ha elmagyarázzuk neki, hogy a késlekedéstől többe kerül majd a dolog.
Például, ha a főnök nem törődik a rossz munkakörülményekkel, akkor megijeszthetjük a magas fluktuáció lehetőségével. Vagy ha a házastársunk nem érti meg, hogy a nyaralás segít egyensúlyban tartani a házasságot, akkor majd megérti azt, hogy a válás az valóban nagy költség lenne.
