Strukturális változások kellenek
A nemzetgazdasági miniszter szerint az ország hosszú időn keresztül lemaradt a régiós növekedési versenyben, de már látszódnak a biztató jelek. Az idei második negyedévben 3,9 százalékos, a harmadik negyedévben 3,2 százalékos növekedési rátát ért el az ország, ezzel mind a két negyedévben „dobogós helyet” szerzett az Európai Unió államainak növekedési versenyében.
A kedvező makromutatók ellenére „nem dőlhetünk hátra”, ha az országban a növekedés mögötti struktúrát nem tudjuk megváltoztatni, akkor lassulhat a gazdaság bővülése – tette hozzá. Varga Mihály elmondta: az európai uniós források is segítik a gazdasági növekedést, „ami azért egyfajta járandóságunk”. Kiemelte: „a régióban már nem vagyunk sereghajtók, a gyorsulás nem fiskális ösztönzéssel, hitelfelvétellel indult be, a növekedést az uniós források is támogatják”.
A potenciális növekedésen az uniós források bevonásával kell javítani, a következő hétéves uniós költségvetési ciklus fejlesztéséivel kell megalapozni az évi 4 százalékos növekedést. Az uniós forrásokból 700 milliárd forintot K+F-re, innovációra fordítanak majd 2013-2020 között, ennek elosztásában az innovációs tanács kap főszerepet, 2018-ra 20, 2020-ra 30 innovációs centrumot fognak kialakítani az országban – mondta Varga Mihály.
A miniszter elmondta: tovább kell csökkenteni a bürokráciát, kezelni kell a területi egyenlőtlenségeket, és hozzátette, hogy a kormány csak olyan beruházásokat támogat, amelyek ezt szolgálják.
Kikerülhetünk a bóvliból?
A magyar állam eladósodásának növekedése megtört, a magánnyugdíj-pénztári vagyonok is segítették ezt a folyamatot, összességében 10 százalékkal csökkentették az adósságpálya alakulását. Ez olyan egyszeri forrás volt, amely az államháztartási hiány csökkentéséhez is hozzájárult – tette hozzá. Rámutatott: ha a devizahitelezésből fakadó kockázatok csökkenek majd, kikerülnek a rendszerből, akkor csökken majd az országkockázat, és sikerülhet az országnak kikerülnie a „bóvli kategóriából”.
Fókuszban a foglalkoztatás
A jövő évi költségvetés 2,4 százalékos uniós elszámolás szerinti deficitcélt tartalmaz, a háztartások fogyasztása jövőre 2,6 százalékkal bővül, jövő év közepétől a rendvédelmi dolgozók 30 százalékos béremelést kapnak, szeptembertől pedig a pedagógusok részesülnek a tíz százalékos béremelésben.
A foglalkoztatottak száma 2010 és 2014 között 3,8 millióról 4,2 millióra emelkedett. A miniszter kiemelte, hogy a 200 ezer közfoglalkoztatott nem ragadhat bele a rendszerbe, nem lehet az a cél, hogy a közmunka-jövedelem segély jellegűvé váljék.
A foglalkoztatás javulásában a külföldi elhelyezkedés is segítséget jelent, azonban néhány területen – például az egészségügyben – már nincs elég szakképzett, magasan kvalifikált munkavállaló. Az egészségügyben a háziorvosok jövőre és 2016-ban is 10-10 milliárd forint forrást kapnak.
