Úszunk az import sörben

A hazai sörtermelés a rendszerváltást követően 2013-ig kisebb hullámzással fokozatosan mérséklődött, azonban 2014-15-ben már stagnált a termelés. A sörgyárak adatai alapján 2016-ben 6 millió hektoliter sört főztek a nagyüzemekben, ami 2,5 százalékos emelkedés 2015-höz képest. Ennek oka a 40 százalékkal megugró export volt. A hazai sörpiac bővülését akadályozza az egészséges életmód terjedése is.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]

Az import nagyságrendje sokkal nagyobb az exporténál, s itt is emelkedő trend figyelhető meg. A rendszerváltást követően a behozatal és a kivitel is mérséklődött, azonban a két mutató közötti rés egyre nagyobb lett. Vagyis a magyar gyártású sör ugyan növelni tudta vonzerejét külföldön, de Magyarországon továbbra is jelentős és növekvő szerepe van az importnak.

Nehéz belépni a piacra

Az ezredforduló óta a hazai sörfogyasztás csökkenése úgy ment végbe, hogy eközben nőtt a behozatal, ami azt mutatja, hogy a hazai gyártású sörök piaci részesedése csökkent.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Ez többek között az olcsó sörök – diszkontláncok terjedésével – növekvő részarányának a következménye. Emellett bővül a prémium minőségű sörök behozatala is, ezek részaránya azonban csekély.

A nagyobb nemzetközi, nálunk is gyártó vállalatok gyakran jól működő értékesítési hálózatot alakítottak ki (hosszú távú, kizárólagosságot tartalmazó szerződések). Ezek mellett a telített piacra nehéz új szereplőnek belépnie, ezt az erős árverseny is megnehezíti.

Egyes sörgyárak új termékként ízesített, vagy kisszériás sörökkel próbálnak versenyelőnyt elérni. Ez elméletben lehetőséget teremt a hazai kézműves sörök számára is, ennek azonban többek között a fogyasztók fizetőképes kereslete, árérzékenysége, s ennek méretgazdaságossági következményei is határt szabnak.