A újságok címlapjaikon kivétel nélkül a szembenállásról, erőszakos eseményekről készült képekkel jelentek meg.
A legmegfelelőbb szó
„Kiábrándultság. Nem hisszük, hogy lenne megfelelőbb szó a katalán társadalom nagyobb része lelkiállapotának leírására ezekben a percekben” – fogalmazott szerkesztőségi véleménycikkében a La Vanguardia című katalán országos napilap, amely szerint „nehezen kitörölhető” nyomot fognak hagyni a feszültséggel teli – a világot bejáró – jelenetek.
Az újság úgy vélte: a katalán vezetőknek soha nem kellett volna erőltetni az egyoldalú utat, a spanyol kormánynak viszont erőltetni kellett volna a párbeszédet, amely lehetővé tette volna az új konszenzust Katalóniával.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Tegnap nem volt méltó referendum Katalóniában, és ezt el kellett volna ismerniük a függetlenségi pártoknak” – írta a lap, hangsúlyozva, hogy erős szakadást lát a katalán társadalomban, amely nagyon mély, a helyzet pedig nagyon súlyos.
Nincs miért büszkének lenni
A La Vanguardia megállapította: senki sem lehet büszke, nem döngetheti a mellét, és nem beszélhet elégedetten, és senki nem lehet győztes. Majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor nem lehet az önsajnálat csapdájában maradni, és azonnal el kell indulni a tárgyalás útján.
Az El País című baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikkében azt írta: vasárnap hatalmas pusztítást okoztak a demokráciában, amit évekbe telik majd helyreállítani.
Főbűnösöknek nevezte a katalán elnököt és a katalán parlament elnökét, akik elindították a folyamatot, „ami a katalánokat szembeállítja egymással, és Katalóniát Spanyolország többi részével”.
Ideje tisztázni a dolgokat
A lap megállapítása szerint ugyanakkor semmi sem igazolhatja Mariano Rajoy „passzivitását és hozzá nem értését”. A spanyol kormányfőnek most már meg kell tennie, amit sosem akart: hozzá kell járulnia az alkotmány felülvizsgálatához, és el kell fogadnia a szövetségi alapelveket, mint az autonómiarendszer alapját.
Tisztáznia kell: igazán akarja-e és készen áll-e cselekedni azért, hogy az országnak és 17 autonóm közösségének legyen „jövőprojektje”, demokráciában és békés együttélésben.
A rendőrség a hibás?
Az El País „különösen súlyosnak” tartja a katalán rendőrség magatartását, amely ha a számára kiadott parancs szerint előzetesen megakadályozza a szavazóhelyiségek kinyitását, és összegyűjti a szavazóurnákat, akkor ezt nem a spanyol hatóságoknak kellett volna elvégezniük, és „el lehetett volna kerülni számos sajnálatos jelenetet, ami körbejárta világot”.
Az újság megjegyzi emellett, hogy ezzel nem akarja felmenteni a többi biztonsági erőt a történtek miatt.
Az ABC című konzervatív napilap véleménycikkében hangsúlyozta: a képek durvasága nem homályosíthatja el a valóságot: nem volt Katalóniában semmi „ahhoz méltó”, amit referendumnak neveznek, mert illegális volt.
Nem is a népszavazás volt a cél?
A lap szerint az események azt mutatták, hogy nem is népszavazást akartak tartani, hanem a katalán utcák elfoglalását kiprovokálni a katalán rendőrök „cinkosságával”, konfrontációt keresni az állammal és széttörni Katalóniát.
Mint a lap írta, a spanyol hatóságok fellépése szükséges volt a törvényes rend helyreállítása, az alkotmány elsőbbsége, és a bírói intézkedések teljesítése érdekében, mindemellett az eljárásukat is arányosnak véli.
Az ABC bírálta a katalán rendőrséget, amiért nem volt hajlandó lezárni a szavazóhelyiségeket, és a történtek miatt egyedüli politikai és törvényi felelősnek a katalán nacionalista vezetőket tartja.
Eközben Katalóniában…
A rendőri erőszak ellen tiltakozva vonultak utcára az emberek szerte Katalóniában hétfőn, egy nappal a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást követően, amely a rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollott.
A katalán kormány épülete előtt délben több százan voltak, és tapssal fogadták a helyi elnököt és kabinetjének tagjait.
„Függetlenség”, „Egyoldalú nyilatkozat” – kiabálták, utóbbival a Spanyolországtól elszakadást követelve.
Az eseményen megjelent Ada Colau, Barcalona polgármestere, aki a néhány perces csendes tiltakozást követően újságíróknak elmondta: a városi önkormányzat feljelentést tesz az állampolgárok elleni rendőri intézkedések miatt.
Barcelonában az egyetem előtti téren több ezer diák tiltakozott, és így tettek sokan mások is több katalán város és település önkormányzata előtt.
A katalán kormány legfrissebb adatai szerint vasárnap összesen 893-an sérültek meg az összetűzésekben, közülük négyen vannak még kórházban, két ember sérülése súlyos. A spanyol belügyminisztérium közlése szerint 33 rendőr és csendőr is megsérült az akciókban.
